Orosz haderő - 80 ezer fős veszteség?

Mix Online - Orosz haderő - 80 ezer fős veszteség? - Nyomtatható változat

főoldal - Friss
24.hu | 2022. 08. 09. 12:49:34
Orosz haderő - 80 ezer fős veszteség? Csaknem 80 ezer orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg az ukrajnai hadműveletben – közölte hétfőn Colin Kahl, a Pentagon védelmi politikáért felelős államtitkára. Az amerikai tisztségviselő szerint az orosz fegyveres erők rendkívüli veszteségeket szenvedtek el, mert az ukrán hadsereg jól működik és sok támogatást kap.
Hivatalos orosz adatok nem állnak rendelkezésre a veszteségekről. Kahl szerint az ukránok a jelenlegi helyzetben egyértelműen előnyben vannak, különös tekintettel arra, hogy fölényben vannak a harci kedvet és a morált illetően is. Kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érte el egyetlen célját sem.

Legfőbb célja az ország teljes lerohanása volt, egy kijevi rezsimváltással megszüntetve Ukrajna létét független, szuverén és demokratikus államként. Semmi sem jött össze ebből– hangsúlyozta az amerikai illetékes.

A nukleáris fegyverek használata nem alaptalan félelem, hanem valós és aktuális fenyegetés, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – mondta Taue Tomihisza, Nagaszaki polgármestere kedden, 77 évvel azután, hogy az Egyesült Államok a második világháborúban atombombát dobott le a városra.

Idén januárban az Egyesült Államok, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kína vezetői közös nyilatkozatukban hangsúlyozták: senki sem nyerhet meg egy nukleáris háborút, és sohasem engedhető meg, hogy sor kerüljön rá– emlékeztetett a polgármester. Hozzátette: a következő hónapban Oroszország megszállta Ukrajnát, és atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött, ami megrengette a világot. Taue figyelmeztetett, hogy döntéshozási hibák, hiányosságok vagy terrortámadások is vezethetnek nukleáris fegyverek bevetéséhez. A polgármester ezért az atomfegyverek megsemmisítését követelte. A megemlékezésen Kisida Fumio japán miniszterelnök aláhúzta: a súlyos biztonsági helyzet ellenére továbbra is mindent meg kell tenni azért, hogy Nagaszaki a jövőben is az utolsó atomtámadás helyszíne maradjon.

Az ENSZ-et Nakamicu Izumi képviselte. A tisztségviselő közvetítette António Guterres ENSZ-főtitkár üzenetét, aki szerint a nukleáris konfliktus újra valós lehetőséggé vált. A ceremóniára 83 ország képviselőit várták, ami rekord. Oroszországot és Fehéroroszországot nem hívták meg. Egy nagaszaki tisztségviselő szerint a fokozott érdeklődés annak tulajdonítható, hogy a nemzetközi közösségben nőtt a békevágy az orosz agresszió miatt. A résztvevők egyperces csenddel emlékeztek az 1945. augusztus 9-én 11 óra 02 perckor bekövetkezett robbanásra.

Nagaszakiban 70 ezren haltak meg az atomtámadás közvetlen következményeként, további 75 ezer ember pedig megsebesült. Ez volt a világtörténelem második, s mind ez idáig utolsó atomtámadása. Három nappal korábban az Egyesült Államok Hirosimára dobta le az első atombombát. Az ekkor még Kelet-Ázsia jelentős részét ellenőrzése alatt tartó Japán hat nappal a Nagaszakira mért atomcsapás után, 1945. augusztus 15-én letette a fegyvert a szövetséges hatalmak előtt.

Az elmúlt napokban támadások történtek Európa legnagyobb atomerőművénél Zaporizzsjában. Az orosz és az ukrán fél egymást vádolja a létesítmény lövetésével.