A jazzkántor fiai

Mix Online - A jazzkántor fiai - Nyomtatható változat

főoldal - Vélemény
Bajnóczy Bella | 2022. 07. 10. 8:53:49
A jazzkántor fiai Micsoda világ volt! - így jellemezte Tolcsvay Béla a hatvanas évek végét, a hetvenes évek elejét, befutásuk és csúcslétük idejét, amikor például a Bem rakparti klubjukban folk-beat zenéjükre a KEX együttes zsenije, Baksa Soós János rockizott a barátnőjével. E nosztalgikus sóhaj summázata is lehetne a korszaknak, melyben elindultak a Tolcsvay testvérek, akik új és remekbe szabott hangzásvilággal, kitűnő vokállal, s persze, saját szerzeményekkel teremtettek új műfajt. S akikről a napokban jelent meg lemezes és könyves antológia. Éppen ideje volt.
Különleges antológiát hozott össze róluk Majnik László, akinek Tolcsvay-dalokat is tartalmazó cédéket és DVD-t is tartalmazó könyvéből az is kiderül, hogy Tolcsvayék az édesapjuknak köszönhetően a zenei világból jöttek. Hiszen az énektanár papa már a harmincas években jazzt játszott a Karaván nevű együttesben, a szentesi templom orgonista kántoraként pedig az istentiszteletek után amerikai slágereket nyomott. A jazzkántor  két fia, Béla, már hetvenhat, László hetvenkét éves. Pályájuk a magyar beat-pop-folk-rock talán legizgalmasabb, legmozgalmasabb időszakában indult, 1968-ban, amikor „Röhögtünk volna, ha valaki mondja „Ez egyszer még legenda lesz!” –miként Tolcsvay László énekelte a ’68 című dalában. 

A hatvannyolcat követő néhány évet, amikor a Tolcsvayék a hat legkedveltebb zenekar között szerepeltek, László veretesnek nevezte, Béla pedig úgy jellemezte, hogy akkoriban talán egyedülállóak voltak a zenéjükkel Európa-szerte. A folk-rockkal új műfajt teremtettek itthon, miután Bob Dylan, Donovan, a Seekers hatására elhomályosult számukra a rockhorizont (mert gimnazistaként természetesen ők is belázasodtak a rock and roll láztól), s népzenei feldolgozásaikkal sikerült elfogadtatni magukat. Nem is akárhogyan. . A Tolcsvay Trió már a toplistákra tartott a Ne menj el, a Hold és a lány, a Boldogtalan vándor című slágerekkel. Utóbbi úgy jutott az Ifjúsági Magazin tízes slágerlistájára, hogy meg sem jelent kislemezen.  Duóban, trióban ontották a slágereket, zenés filmekben szerepeltek, s a népzenéhez közelítő zenei világuk összehozta őket zenei rokonukkal, az Illés együttessel.  Az Illésék azonnal felismerték, hogy a Tolcsvay testvérek tehetséges zenészek, s jó zenét játszanak. 

Sokak vélték úgy, a Tolcsvay Trió népzenei ihletésű számai terelték Szörényi Levente érdeklődését a magyar népzene felé. Koncz Zsuzsa szerint azonban ez tévedés, hiszen Szörényi zenei anyanyelve több más mellett mér eleve a magyar népzene volt. Nem véletlen, hogy amikor az Illés együttes a hetvenes évek elején a végét járta, Bródy egy nagy hippizenekarról álmodott, amit megerősített a „potsdami paktum” is. Az Illés egyik potsdami koncertje után arról beszélt Szörényi Leventével, hogy miután az Illés már csupán pislákol, Szörényi Szabolccsal és a Tolcsvayékkal (akik akkoriban már Tolcsvayék és a Trió néven futottak) összehoznak egy új zenekart. Ez volt a Koncz Zsuzsával felálló KITT-egylet, amely kétségbeesett kísérlet volt arra, hogy az Illés és köre együtt folytassa. Csakhogy az éppen a Tolcsvay Béla által egyetlen nap alatt megszervezett diósgyőri popfesztiválon, a „kis magyar Woodstockon” a Demjénnel színre lépő Bergendy lemosta a társulatot.

Majd jött a Fonográf, melynek a hengerén már nem szerepeltek együtt a Tolcsvay testvérek. 
 László mindig is szeretett volna gazdagabb zenei megszólalást, s több hangszerben gondolkodni, szemben a testvérével, aki továbbra is szívesen „dudorászott” volna duóban. Talán nem is baj, hogy így történt, a testvérek testvérháború nélküli zenei elválásával a közönség járt jól. László megtalálta a helyét vokális, dallam-és harmóniadús zenét játszó Fonográfban, ő írta az egyik legszebb magyar popdalt, Az első villamost, övé a Nemzeti dal megzenésítése, készített szólólemezeket és írt rockoratóriumot, daljátékot, musicaleket. Béla pedig, akiről egy negyven évvel ezelőtti rocklexikonban azt írták, hogy „Szemüveges, bajszos Atlasz, aki annak az épületnek tartja a homlokzatát, amelyre ez vagyon írva: Magyar Folk-és Countryzene”, tiszteletre méltó hittel, elszántsággal tart ki mindmáig eredeti elképzelései mellett. (Majnik László Tolcsvay testvérek – Antológia 1968-1973,Kultúrbarlang)