Négy gól és egyebek

Mix Online - Négy gól és egyebek - Nyomtatható változat

főoldal - Vélemény
Dalia László | 2022. 06. 20. 8:00:00
Négy gól és egyebek Az angolok elleni 4:0-ás bravúros győzelem után természetesen a hurrá optimizmus lett úrrá a magyar sajtón, s ha ez nem lett volna elég, Orbán is megtette a magáét. Azt találta mondani a miniszterelnök, hogy „A kérdés már csak az, mit fogunk csinálni életünk hátralévő részében”. És tényleg, miután a kezünk belelóg a bilibe, mert egy fillért sem kapunk az uniótól és az infláció az egekig ér, jogos a kérdés...
No, de ne legyünk ilyen pesszimisták, amikor Szalaiék ilyen szépen játszottak és eltángáltak az amúgy kedvetlen angolokat. Persze, az aranycsapatot emlegetni szerintem szentségtörés, de hát mint tudjuk, mi ünnepelni és búsulni nagyon tudunk. Orbán rengeteget költött focira, s most majd a papagáj kórus is zajongani fog, "ugye, hogy megtérült". Pedig a stadionokra és klubokra költött százmilliárdok egy feneketlen kútba kerülte, a magyar válogatott mostani sikeréhez semmi köze. Épp az előbb olvastam el Vona Gábor remek elemzését a meccsről, s abban egyetlen szó sincs holmi állami befektetésről, annak megtérüléséről, ellenben külön fejezet szól karizmatikus Marco Rossiról, a vezér Szalai Ádámról, az önbizalomtól duzzadó lipcsei triumvirátusról és a csapatról, akik alázatosak, csúsznak-másznak, egymásért.

Vona nem szakember, nem is mélyed el szakmai részletekben, pedig bizonyára ő is ismer egy-két mozzanatot, amely megágyazott ennek a sikernek. Az nem vita tárgya, hogy Csányi elnök Jolly Jokert húzott, amikor Rossit kinevezte és azóta sem hagyta felállni, pedig többek között Dzsudzsák kihagyása miatt támadták már a kormány oldaláról, sőt Szijjártó személyesen is közbenjárt barátja érdekében. A kapitány személye mellett meghatározó körülmény, hogy többségében azok a légiósok alkotják a válogatottat, akik idejében kikerültek külföldi klubokhoz, átvették azt a mentalítást és terhelést, ami itthon még mindig nem természetes. És közülük többen, így a lipcsei trió valamint Sallai és Gazdag már ott is befutottak. Az pedig maga a csoda, kivétel, ami erősíti a szabályt, hogy az itthoni bajnokságban játszó Fiola Attila, Nagy Zsolt és Ádám Martin képes egy szinten focizni az angol, német vagy éppen olasz bajnokság sztárjaival.