SZÚR: a nagy népi balhé

Mix Online - SZÚR: a nagy népi balhé - Nyomtatható változat

főoldal - Vélemény
Csontos Tibor | 2020. 07. 13. 8:58:53
SZÚR: a nagy népi balhé A kapuban Koós János állt, a középcsatár húsz évig Juhász Jácint volt, kifutott a gyepre a Bp. Lokomotív egykori kölyökcsapatának sztárja, Bodrogi Gyula is, a Dózsa ificsapatában a labdát kergető Straub Dezső, a valaha NB II-es labdarúgó Zana József, de helye volt a színészválogatottban Zenthe Ferencnek, Szirtes Ádámnak, Bujtor Istvánnak, Harsányi Gábornak is. A Színészek-Újságírók válogatottjának SZÚR-meccseit olykor százezren látták a Népstadionban. Napjainkban már csupán jobboldali és baloldali SZÚR-t lehetne rendezni.
Nagy népi balhé - így nevezték a múlt század utolsó évtizedeinek májusaiban zajló monstre és látványos SZÚR-okat, melyekre napok alatt elfogytak az üzemi közönségszervezőknél és az utazási irodáknál árusított jegyek. S melyről a napokban külön műsor szólt a Klubrádión, s melyről már könyv is készül. Nemcsak a nép, hanem a sport- és a művészvilág "balhéja" is volt,. A focimeccs csupán a habot fújta a balhétortára, hiszen a mérkőzést showműsorok övezték, a legnépszerűbb színészek, humoristák, énekesek, zenekarok jeleneteivel, fellépéseivel, koncertjeivel. A szervezők az éppen futó külföldi sikersorozatok sztárjait is meghívták, így jött el például a lengyel Stanislaw Mikulski alias Kloss kapitány, a jugoszláv Ljubisa Samardzic alias Surda, de szúrozott az NDK-ban letelepedett amerikai színész-énekes, Dean Reed, Salvador Allende, Pablo Neruda egykori barátja is. Egy, a korhangulatot jellegzetesen visszaadó  kultúr- és sportrevű vendégeiként. 


1959-ben már volt egy miskolci SZÚR, ami majdnem kudarcba fulladt, mert néhány nappal a kezdés előtt  derült ki, hogy a budapesti színészek nem érnének vissza időben az esti színház kezdésre a fővárosba. Ezért - akkor még volt belföldi légiforgalom - a Malév két IL 14-es gépe ugrott be e szokatlan szerepre. A hetvenezres Népstadion minden alkalommal dugig megtelt, a nézők elhitték a színészválogatott kapitányi szalagját harminc évig viselő Komlós Andrásnak, a Vidám Színpad tagjának, hogy a Színészek-Újságírók labdarúgó mérkőzéseinek egyénisége van  és ha valaki futballmeccsen a tréfát és a lustaságot keresi, az a bajnoki meccsekre járjon. Hozzátette, ők arra törekszenek, hogy ne utánozzák az élvonalban játszó focistákat, mert szeretnék, ha a nézőik élvezetes találkozókat látnának. Ugyanezt mondhatta volna a színészcsapat balösszekötője és a SZÚR-ok tizenháromszoros gólkirálya, Aradszky László is.

A SZÚR-okra mindig megjelent egy színes, olykor félpucér lányokkal zsúfolt magazin, a 22 forintos 1987-es címlapján Hegyi Barbara szerepelt, a hátsó borítóján Chrudinák Alajos, a 13.50-be kerülő 1978-as SZÚR Magazin elején Tarján Györgyi virított, a hátsó borítóra Törőcsik Mari került Táncolj Törő! biztatással,  utalásként a kezdődő argentin focivébére. A MÚOSZ a kiadvány tiszta jövedelmét minden  alkalommal az újságírók szociális alapjának céljaira fordította. Cseppet sem mellesleg a színészválogatott a Fészek éttermében tartotta edzéseit, az újságírók csapata pedig a Sajtóház presszójában edzőtá b o r o z o t t. Nem véletlen, hogy a SZÚR a kettős rangadók nézettségét is lepipálva mindig a legtöbb nézőt vonzotta a Népstadion betoncsipkéi alá. 

Egy ilyesfajta nagy népi balhé ma elképzelhetetlen lenne, nem valószínű, hogy az újdondász magyar stadionok koronaékszerének kikiáltott és arénává lett néptelen stadionban a ballib színészek teltházas futballmérkőzést játszanának az illib színészekkel, vagy a baloldali újságírók a morálisan magasabb szintre helyezett nemzeti érzelmű tollforgatókkal. Miközben az Aradi-Varga illetve a Bagi-Nacsa duó, valamint Lovasi András illetve Ákos ( na jó, jöhetne hozzá Nagy Feró és Szikora Csikidam Róbert is) avagy Gálvölgyi János illetve Balázs Péter szórakoztatná a szavazóbázisokká szétforgácsolt publikumot. Esetleg tető alá hozhatnak ballib SZÚR-t és illib SZÚR-t. Persze, ha majd a ballib is épít magának egy stadiont. Most sajnálhatja igazán az illib szektor, hogy az aréna tavalyi avatásán nem mondott beszédet Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. Bezzeg a Népstadion 1953. augusztus huszadikai megnyitóján ott volt Avery Brundage akkori NOB-elnök és meg is jegyezte: "Ez a remek építmény feltétlenül alkalmas olimpiai játékok megrendezésére!" Szóval, ezt elSZÚRták. Nem kicsit, nagyon.