Horthy István bocsánata és más történetek

Mix Online - Horthy István bocsánata és más történetek - Nyomtatható változat

főoldal - Vélemény
Dalia László | 2020. 06. 10. 8:00:50
Horthy István bocsánata és más történetek Horthy István bocsánatot kért. Az unoka sok mindent nem tud a történelemből és a nagyapjára is nagy jó indulattal tekint. Állítja, hogy Horthy Miklós nem sejtette, mi történik az elhurcolt zsidókkal, amíg kézhez nem kapta az auschwitzi jegyzőkönyvet.Ám ez aligha hihető, ahogy az is végtelenül naiv, ahogy nagyapja leírja Hitlert. Mégis ez az első bocsánat a Horthy családtól, miközben itthon mások unokái átírják a történelmet.
Horthy István édesanyjától hallotta, hogy amikor nagyapja először találkozott Hitlerrel, "még kérdezett, hallgatott másokra, és nagyon érdeklődött a dolgok iránt. Másodszor már nagyon rossz benyomása volt róla. Egészen megváltozott, a tekintete homályos lett, semmit nem kérdezett, érezte, hogy ő Európa uralkodója, és nem kell másokra hallgatnia.”

Egy unoka persze lehet elfogult, ahogy egy másik unoka is, akinek a nagyapját a kormányzó vitézzé avatta 1927-ben és nem tudhatja, hogy az nem volt-e tagja az egyik különítménynek, amely a Fehér terrorban meglehetősen dicstelen szerepet vitt. Ez utóbb már szinte lenyomozhatatlan, de Horthy Miklós országlását újra és újra darabjaira szedhetik a történészek. És bizony ahhoz történésznek sem kell lenni, hogy Horthy Hitler képét kiigazítsuk. Mert hát a közepes képességű ellentengernagy sem írhatja le ily szépen a német diktátort. Horthy egyébként 1936. augusztus 22-ei Berchtesgadenban találkozott először a Führerrrel, miután Ausztriában, Salzburg mellett vadászott.  Hitler türelmesen végighallgatta Horthy monológját, aki többek között óvta Angliától. Két évvel később Berlinben viszont a német diktátor már ráripakodott a magyar kormányzóra, amikor Anglia legyőzhetetlenségéről kezdett beszélni. Horthy sértődötten távozott. Nos, Hitler 1936-ban ugyanaz a kíméletlen diktátor volt, mint két évvel később, amikor a Kristályéjszakán már zsidókat gyilkoltak. A mi kormányzónkat viszont ez kevésbé érdekelte, mint a személyes hiúsága. Ha úgy tetszik, a Hitlerrel és Mussolinivel való végzetes szövetsége után, amikor már a kormányzó is belátta, hogy ez a háború elveszett, egyetlen jó ötlete volt, a kiugrás, ám ezt is elbaltázta. Egymásnak ellentmondó utasításokat adott, és több olyan katonatisztje is cserbenhagyta, akit pedig ő nevezett ki korábban. Egyetlen haszna azért volt, nem vádlottként citálták Nürnbergbe.

Trianon 100 éves évfordulóján a magyar kormány egyetlen képviselője sem beszélt Horthy felelősségéről. Márpedig a kormányzó partner volt abban, hogy a „mindent vissza” elv uralja a magyar politikát, és úgy viselkedett, mintha az ezeréves határok visszaállításának lett volna realitása, szemben egy korlátozottabb, etnikai revízióval, melynek jogosságát például a britek is elismerték. Ungváry Krisztián írja, hogy  amikor Csehszlovákia maga ajánlotta fel Magyarország számára a magyarlakta felvidéki területeket, mely nyolcvan százalékban megegyezett a későbbi bécsi döntéssel, Horthyék elutasították az ajánlatot. 1945-ben az új Csehszlovákia könnyűszerrel söpörte le az első bécsi döntés eredményeit az asztalról. Nehezebben tudta volna ezt megtenni, ha a magyar politika képes lett volna német–olasz segítség nélkül megállapodni északi szomszédjával. 

Egy unoka próbál eligazodni a történelmi mezőkön, de ehhez még sokat kell tanulnia, s talán egy időre félretehetné a nagyapja memoárját. Ám  ő egy amatőr igazságkereső, míg a vezető magyar politikusoknak ez a kenyerük. És úgy tűnik, sokkal messzebb vannak az igazságtól, mint Horthy István. Orbán újhelyi beszéde egy meghatározó magyar történelmi mozzanatról híján volt a tényeknek, amikor csak a külvilág ostobaságáról és a magyarság nagyságáról értekezett. Állítólag mi vagyunk "a túlélés európai bajnokai, egy nagy kultúraépítő és államszervező nemzet, s nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet.” Persze, hogyan is várhatnánk mást egy olyan politikustól, aki kompországot játszik, s újra és újra rossz helyeken köt ki?