Hát koszosak vagyunk mi?

Mix Online - Hát koszosak vagyunk mi? - Nyomtatható változat

főoldal - Vélemény
Csontos Tibor | 2020. 05. 31. 8:00:29
Hát koszosak vagyunk mi? Ezt kérdezte az észak-magyarországi kistelepülés egyik lakosa, amikor a helyi önkéntes házhoz vitte és átadta neki a község önkormányzatának többek között tisztálkodó szereket is tartalmazó adományát. A település vezetése ugyanis eleget téve a lakossági igényeknek, elhatározta, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel tartós élelmiszerekkel és tisztálkodó, fertőtlenítő szerekkel járul hozzá a kényszerű karantén hétköznapjainak elviseléséhez.
Hálás köszönetekről, meghatódásról, meglepődésről, rosszindulatú megjegyzésekről, lekicsinylő véleményekről, nagyvonalúságról, közömbösségről, kapzsiságról is beszámoltak azok az önkéntesek, akik természetesen a járványügyi előírásokat szigorúan betartva, védőeszközöket viselve vitték házról házra az önkormányzat "csomagolt" segítségét. Az emberi jellem és természet sokféleségét idézték az átadásról szóló történeteikben. A lisztet, cukrot, rizst, étolajat, konzerveket, száraztésztát, csokoládét, kekszet illetve fertőtlenítőszert, szappant, mosogatószert, hipót tartalmazó csomagok másfél nap alatt mintegy ötszáz háztartásba jutottak el. 

Ilyesfajta közösségi adományozásra ezen a településen még soha nem volt példa. Be is indult a kampányszöveg, mi szerint Na, mi van, már a választásra készülgetünk? Az persze nem zavarta a kampányszövegelőt, hogy nem pártlogós töltőtollat és lufit osztogattak, és hogy ő azért ebből a csomagból azért jó néhány napig jól lakhat. S a mostani rendszer gyermekeként nyilván életszerűnek gondolta, hogy két évvel a voksgyűjtés előtt hipóval is meg lehet nyerni a szavazók kegyeit.

A legtöbben, különösen a kisnyugdíjasok, az idősek, nagyon hálásak voltak, még napokkal a csomagok átvétele után is küldték, közvetítették köszönetüket. Mások azzal fogadták a négy-hatezer forint értékű adományt, hogy miért nem húsvétkor kapták meg mindezt, megint mások fitymálva kevesellték a csomagok tartalmát, s nem kevesek akadtak, akik azt hitték, hogy mivel járvány van, a következő hónapban és majd utána is érkezik ingyenpakk.

 Figyelemre méltó adaléka volt ennek a rendkívüli felajánlásnak, hogy például az egyik jól menő helyi boltos is elfogadta a csomagokat, bizonyosan rászorultak azok tartalmára, vagy miként valaki megfogalmazta, ezek a tartalmak talán még az átvételük napján kikerültek az üzletük polcaira... Mindössze néhányan nem fogadták a el az adományt, mondván, kapják meg inkább a rászorulók. Egy ilyesfajta adományosztás előkészületei, átadása, fogadtatása nem kevés muníciót jelenthetne szociológusnak, pszichológusnak, s kiváltképp azoknak, akik arra keresik a választ, mivé lettünk...