Olimpiák (1896-1936)

Mix Online - Olimpiák (1896-1936) - Nyomtatható változat

főoldal - Sport
Mogyorósi Géza (Berlin) | 2020. 03. 25. 17:00:34
Olimpiák (1896-1936) Addig is amíg elrajtol - talán - jövő júliusban a következő ötkarikás rendezvénysorozat Japánban, lássuk milyen volt a 19. század végén startolt legelső, újkori nyári olimpia!? Az athéni helyszínen alig egy tucat nemzet – köztük magyarok, osztrákok, svájciak és franciák – kűzdöttek az érmekért. Aranyat nem osztottak!
1896: az első olimpia

Görögországban a forró nyár miatt áprilisban tartották a nemzetközi viadalokat. A legnagyobb teammel a házigazdák büszkélkedtek 1896 tavaszán. A bő száz fős gárda összesen 46 dobogós helyet szerzett. Az ezüst és bronz érmek mellett két harmadik placcot is elért az USA, így ők kerültek a toplista élére, megelőzve a görögöket és a németeket.

Franciaország és Nagy-Britannia mögött az éremtáblázat előkelő hatodik posztján a Magyar Királyság versenyzői végeztek. A küldöttséget Kemény Ferenc vezette. Első olimpiai bajnokunk Hajós Alfréd lett: kétszer is győzött az úszósztár, hiszen 100 és 1.200 méteren is a leggyorsabb volt anno. A következő világversenyt Párizsban tartották. A századfordulón a közel ezer férfi atléta között, már a szebbik nem képviselői is rajthoz állhattak. De erről, majd egy másik tornaórán esik szók!


1900: a második olimpia

Ha el is marad 2020 derekán a tokiói ötkarikás rendezvénysorozat, lássuk milyenek voltak a 19. század végén startolt újkori nyári olimpiák!? Az első, athéni helyszínen alig egy tucat nemzet – köztük magyarok, osztrákok, svájciak és franciák – kűzdöttek az érmekért. Négy évvel később Párizsban már hölgyek is dresszt öltöttek.

Világkiállítás és olimpia élénkítette a századfordulón Franciaország idegenforgalmát és nemzetközi sportéletét. A két tucat nemzet atlétái a golftól az úszásig és a kerékpározástól a kötélhúzásig számos versenyszámban mérhették össze tudásukat, erejüket a Szajna-partján. Az Expóval párhuzamosan megrendezett második olimpián természetesen a belföldi sportolók söpörték be a legtöbb érmet.

Az USA és Nagy-Britannia szintén dobogós lett Párizsban. Hazánk – megelőzve Kuba, valamint Kanada és Spanyolország teamjét az előkelő 11. helyen végzett. A legsikeresebb magyar Bauer Rudolf volt – ő diszkoszvetésben bizonyult a világ legtechnikásabb atlétájának. A következő ötkarikás showt {III. Olympiade} az Egyesült Államokban rendezték meg 1904-ben, ahol Magyarország ötödik lett a nemzetek éremtáblázatán.


1904: tengerentúli olimpia


Idén július helyett 2021-re tolódik el a tokiói ötkarikás rendezvénysorozat. Addig is lássuk milyenek voltak a 19. század végén startolt újkori nyári olimpiák!? Az első, athéni helyszínen alig egy tucat nemzet kűzdött az érmekért. Négy évvel később Párizsban már hölgyek is dresszt öltöttek. 1904-ben St. Louisban {III. Olympiade} randevúztak a világ legjobb sportolói.

A legelső amerikai nemzetközi sportshow persze igen furcsa volt, hiszen a közel hétszáz bajnokjelőlt között csak néhány tucat külföldi olimpikon volt. Míg Athénban és Párizsban ezüst, bronz érmekért, valamint harmadik helyezésért kűzdöttek az atléták, addig az USA-ban már aranyat is lehetett nyerni. A várakozásoknak megfelelően a túlerőben lévő házigazdák szerepeltek a legjobban St. Louisban. Az 1904-es viadalok kiegyesúlyozatlanságát tükrözte a bő kétszáz amerikai dobogós hely.

A Német Birodalom sportemberei 16 éremmel lettek másodikak Kanada előtt (6). A három olimpiai győzelmet besöprő Kuba mögött a Magyar Királyság csapata lett az ötödik. Halmay Zoltán úszónk két diadallal aranyozta be a tengerentúli turnét. Kiss Géza is ezen vizes számban nyert ezüstöt és bronzot. Sikeres volt Gönczy Lajos is, aki magasugrásban – 175 centivel – negyedik lett az USA legelső nyári olimpiáján.


1908: az első londoni olimpia

Athén, Párizs és St. Louis után a brit főváros volt a házigazdája a negyedik modern kori ötkarikás viadalnak. A szervezők a nemzetközi sportünneppel párhuzamosan – áprilistól októberig – egy gigantikus kiállítással {Franco-British Exhibition} is tömegeket csábítottak a Temze partjára.

Az 1908-as londoni viadalok zömét a White City Stadiumban tartották. A kerékpáros versenypályával is büszkélkedő arénában több, mint 66 ezeren szurkolhattak hazai és külföldi kedvenceiknek. A brit atléták összesen 146 érmet söpörtek be, ebből 56 aranyat. Sikerük nem is csoda, hiszen tudásuk és akaratuk mellett komoly fegyvertény volt, hogy rekordszámú sportolójuk állhatott rajthoz.

Míg az USA-ból tíz tucat versenyző utazott át Európába, a britek 737 fős teammel  vágtak neki a negyedik nyári olimpiának. Győztek. Megelőzve az amerikai, svéd, francia riválisokat. A Német Császárság és a Magyar Királyság küldöttsége az ötödik, illetve hatodik helyen végzett – egyaránt 3-3 arany éremmel. Fuchs Jenő egyéni tőrben és csapatban is megszerezte az elsőséget a páston, s a dobogó legmagasabb fokára állhatott a Temzénél Weisz Richárd birkózónk is. Ezüstöket, bronzokat nyertek vívóink mellett könnyűatlétáink, úszóink, s Levitzky Károly evezősünk. Ó, azok a régi, szép idők!


1912: stockholmi olimpia

Száznyolc esztendővel ezelőtt rendeztek először nyári ötkarikás viadalokat Skandináviában. A házigazdák söpörték be a legtöbb érmet, ám a svédeknél (plusz egy arannyal) jobban szerepeltek az amerikai atléták. A magyar sportolók nyolc dobogós helyet szereztek.

Az V. Gusztáv svéd uralkodó által megnyitott versenysorozat nem volt politikai viszályoktól mentes. Az osztrákok a csehek, az oroszok pedig a finnek önálló csapat állítását nehezményezték 1912-ben. A függetlenségről álmodó közép-, illetve észak-európai két állam kisebb zászlóval vehetett csupán részt, mint a császári és a cári team. 

Huszonnyolc nemzet lányai és (főleg) fiai kűzdöttek Stockholmban. Az első világháború küszöbén a delegációk háromnegyede európai volt. Mégis az USA lett az éremtáblázat éllovasa, 25 arannyal. A svédek odahaza, az V. modern kori olimpián két tucat bajnokot köszönthettek, a britek pedig tízet. A negyedik legsikeresebb team Finnországnak szerzett számos diadalt. A toplista kilencedik helyén – megelőzve a kanadai és az olasz atlétákat – a Magyar Királyság versenyzői végeztek.


1916: olimpia helyett háború

Amszterdam, Brüsszel, Budapest, Alexandria és Cleveland is szeretett volna száznégy esztendeje ötkarikás versenyeket rendezni, ám Berlin lett a befutó. Aztán közbeszólt a nagy politika: a lányok és (főleg) fiúk a stadionok helyett a csatamezőkön mérték össze erejükat – életre, halálra.

A Spree-metropolisz a császárság idején nem, csupán húsz évvel később, 1936-ban tarthatott olimpiát – akkor már a náci birodalom fővárosában. Az 1916-ra megálmodott arénát is újra kellett tervezni. A berlini volt az első világverseny - tévé közvetítéssel! Az egy bronzot hozó, '36-os, felsőbajorországi téli ötkarikás versenyeknél több diadallal kecsegtetett a röviddel később megrendezett, nyári olimpia Németországban. Mint emlékezetes Csák Ibolya magasugrásban, Csík Ferenc 100 méteres gyorsúszásban, Elek Ilona, Kabos Endre a páston nyert Berlinben. Ez utóbbi atlétánk a kardvívó csapat tagjaként is a dobogó legmagasabb fokára állhatott 1936-ban, ha már 1916-ban nem nyerhettünk érmeket. 

Harangi Imre könnyűsúlyú bokszsikeréhez három birkózói arany is társult – Kárpáti Károly, Lőrincz Márton és Zombori Ödön jóvoltából. Férfi vizilabda csapatunk már bő nyolc évtizede is a világ legjobbjának számított! Egyetlen ezüstérmünket Berzsenyi Ralph sportlövőnek köszönhetjük. S további öt bronz még csillogóbbá avatta a jó 200 fős magyar team szereplését a XI. nyári ötkarikás viadalon, Berlinben.