RSS Feed

Eltitkolt tények a cigánygyilkosságok ügyében

Tódor János - 2013. 05. 31. 8:20:36 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Eltitkolt tények a cigánygyilkosságok ügyében

Nagy Pál történész tanulmányt írt Érpatak községről. A Cigány Néprajzi Tanulmányok-sorozat hamarosan megjelenő legújabb kötetében szereplő írásában a kutató egyebek mellett azt állítja, hogy Érpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán és az újfehértói rendőrőrs akkori parancsnoka, Fekésházi Szabolcs együtt jártak abba a debreceni zenei klubba, ahol a romagyilkosságok későbbi vádlottjai dolgoztak, illetve ahol 2009. augusztus 21-én hajnalban őrizetbe vették őket.

 Sem a nyomozás során, sem pedig az ítélethozatal stádiumába érkező sorozatgyilkossági perben erre mindeddig nem derült fény: a szórakozóhely Érpatakról származó bérlője a bíróság előtt tanúként azt vallotta, hogy a klubban zártkörű rendezvényeket nem tartottak. Az érintetteket Tódor János kereste meg.
 
„A cigányokat és nem cigányokat egyaránt megalázó igazságtalanságok és méltánytalanságok zöméről, a megfélemlítettségről, az egyre végletesebbé váló pénztelenségről, az éhezésről a nyilvánosság közel sem kapott olyan mértékű tájékoztatást, mint amekkora a politikai reprezentáció volt” – írja tanulmányában Nagy Pál. Néhány kétes körülmények között történt rendőri fellépésről, illetve a polgármester részvételéről írtak az újságok, de egyetlen ügyben sem történt kivizsgálás, események egész sora maradt homályban, nem került a nyilvánosság elé. Példaként említem, hogy adatközlőim szerint az újfehértói rendőrkapitány fogkefével súroltatta le a rendőrség lépcsőjét az érpataki közmunkásokkal. Továbbá arról sem szerzett tudomást a közvélemény, és senkinek nem szúrt szemet, hogy az érpataki polgármester és az újfehértói rendőrkapitány együtt jártak abba a debreceni bárba, ahol a romagyilkosságokat kitervelték. A bár tulajdonosa érpataki. A polgármestertől kapott információk szerint az ottani találkozókat az Érpatak határában található Zsindelyes Pálinkafőzde tulajdonosa kezdeményezte, és az volt a céljuk, hogy megoldást keressenek az érpataki problémákra. A helyszín megválasztása és az, hogy röviddel a kislétai gyilkosság előtt is találkoztak, félelmet váltott ki azokban az érpataki cigányokban, akik tudtak ezekről a találkozókról. Egyiküket meg is hívták, de félt elmenni, a meghívót ma is őrzi – állítja A C betű a hátunk megett van című dolgozatában a történész.

 
„Népmesei motívum”
 
Az Érpatakról származó debreceni vendéglátós, Barabás Zoltán, „népmesei motívumnak” minősítette, hogy az általa működtetett debreceni Perényi 1 Zenei Klubban lettek volna érpataki találkozók. „Rosszak az informátorai. Ne mossa össze a történteket” – javasolta. De hogy mit mivel ne mossak össze, azt nem fejtette ki. Őt az üzletvezetője hívta fel 2009. augusztus 21-én, a szórakozóhely rendőrségi megszállásakor, amikor őrizetbe vették a cigánygyilkosságok későbbi vádlottjait. Minderről az alábbiakat írja a romagyilkosság tárgyalását kezdetektől követő ciganyvadaszat-per.blogban Stépán Balázs: „A letartóztatás után nyilván nem véletlenül hagyták a nyomozók, hogy Nyalka Éva (a Perényi 1 üzletvezetője – T. J.) szabadon telefonálgasson ismerőseinek. Felhívta Barabás Zoltánt, a főnökét, a Perényi tulajdonosát. »Se neked, se nekem semmi közöm az egészhez« – adott eligazítást talán Barabás. »Mindent ránk fognak górni.« »Én, engem, a tulajdonost meg sem kérdeztek semmiről – háborgott – (…), én menjek oda, hogy mi a fasz történt?« »A köcsögök mindent szét fognak cincálni« – vázolta a klub várható hatósági ellenőrzéseiről. Később a jelenre váltott, »cigányellenes a csapat?« – kérdezte a letartóztatottakról. »Nekem az APEH-nél a kollégáim többsége az« – válaszolta Nyalka Éva. »A politikai elittől kezdve mindenki az« – nyugtázta Barabás. De »szerencsére« – tette hozzá – a klubban »egy pofon sem csattant el«. A kommandósok akciójáról »azt hitték, poénra csináltam, amikor hasra feküdt mindenki« – mondta Nyalka Éva. »Szia, Nyafikám, vigyázz magadra« – búcsúzott a főnök.”
 
 
 
Az eltűnt bevétel
 

Barabást, a Perényi 1 bérlőjét és üzemeltetőjét a cigány-sorozatgyilkosság ügyében az ügyészség meglepő módon nem jelölte meg tanúként a Budapest Környéki Törvényszéken három éve folyó tárgyaláson. A bíróság tavaly február 12-én mégis meghallgatta. A tanúvallomásról a következőket vetette papírra a ciganyvadaszat-per.blog tudósítója: „2009. augusztus 21-én, a razzia reggelén Debrecen polgármestere (Kósa Lajos) hívta telefonon Barabás Zoltánt, hogy »mi történt a Perényiben?« »Fogalmam sincs róla, az alkalmazottak nincsenek benne« – válaszolta. Egy »parancsnokfélétől« megtudta, hogy az üzletében talán kábítószert, talán fegyvert keres a rendőrségi alakulat. A tájékozódás után megkérdezte: Programom van, elmehetek? (Baráti társasággal ugyanis éppen Villánykövesdre készült a hosszú hétvégére.) »Érezze jól magát Villánykövesden!« – hagyta rá a tiszt.”
 
„A lezser távozást a tárgyaláson azzal magyarázta, hogy »túl nagy jelentőséget nem tulajdonított« a rendőrségi akciónak, és még hozzáfűzte az F.-né Nyalka Évától is többször hallott mentegetőzésfélét: »Nem tudtam kellően kezelni a helyzetet.«”
 
„Barabás Zoltán ismert vendéglátó-ipari szakember Debrecenben: »szakmai arcpoetikám (sic!): a vendéglátást csak az művelje, aki nem csak a pénzt szereti a szakmában, hanem a vendéget és a munkáját is« – olvasható önéletrajzában.”
 
„Vendéglátási »vertikumot« működtet, a közétkeztetéstől a zenés szórakoztatóhelyig terjed érdekeltségi köre. A szórakozóhely vezetését 2008-ban bízta F.-né Nyalka Évára, aki »ismert személy Debrecenben, és megszállott zenerajongó«. »Csinálhatja saját szakállára« – egyezett bele, bár ő maga nem szereti és nem is tartja kifizetődőnek ezt a fajta szórakoztatást.”
 
„Kezdetben H. Attila irányította a Perényit, de hamarosan átvette tőle a kezdeményezést F.-né Nyalka Éva. Ő vette föl az alkalmazottakat, rábízták a nyitva tartást, ő számolt el a bevétellel a Vár utcai központban, ő alkalmazta a K. testvéreket s biztonsági embernek P. Zsoltot, akiket a tulajdonos csak látásból ismert. Barabás »maximálisan« elégedett volt vele, bár a bevétel »nem úgy alakult, ahogy elvárta volna«. Rendbontásról, botrányokról, rasszista megnyilvánulásokról nem hallott a vállalkozó, tudomása szerint zártkörű rendezvényeket nem tartottak a klubban (kiemelés tőlem – T. J.).”
 
A 2013. május 6-án készült telefonos interjúban Barabás azt mondta: „A vádlottak elfogását követő négy évben sem a Nemzeti Nyomozó Iroda, sem az ügyészség nem keresett, nem hallgatott meg egyszer sem.” A bíróságon „mint törvénytisztelő, jogkövető állampolgár” természetesen megjelent. Felháborodva mesélte, hogy az augusztus 21-ére virradó éjszaka folyamán a rendőrségi razzia és az őrizetbe vételek során eltűnt a dugig telt szórakozóhely több százezer forintos bevétele, valamint a dolgozók iratai. Hogy ezt miért nem panaszolta meg, illetve miért nem mondta el a bíróságon, arra nem kaptam tőle választ.
 
Gasztronómia bemutató
 
A debreceni összejöveteleket – Nagy Pál kutató szerint – a polgármesternél kezdeményező üzletember találkozásunkkor kijelentette: nem szeretné, „ha bármilyen összefüggésben szerepelne nevem ebben a történetben”. Elismerte, hogy korrekt a kapcsolata Orosszal; bármit kérhetett tőle, a polgármester mindenben segítette vállalkozását. „Korábban emberölés is történt a faluban, de mióta Orosz a polgármester, lényegesen javult a közbiztonság.” Hogy ez az „érpataki modellnek” köszönhető, vagy sem, ő nem tudja, mert azt nem ismeri. Szerinte a média rossz színben tünteti fel Oroszt. Hangsúlyozta, hogy Érpatak első emberének politikai rendezvényein soha sem vett részt, erre az soha nem is kapacitálta őt. A Perényi 1 Klubban életében nem járt. A beszélgetés végén jutott eszébe, hogy „úgy öt-hat évvel ezelőtt, alighanem Barabás Bohém éttermében Orosz szervezett egy gasztronómia bemutatót”, ahol, egyéb érpatakiak mellett, ő is ott volt a termékeivel.
 
Elszármazottak éves bálja
 

Az időközben már a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon osztályvezetőként dolgozó, egykori újfehértói rendőrőrs-parancsnokot, Fekésházi Szabolcs őrnagyot is megkérdeztem a tanulmány rá vonatkozó állításairól. Fedor Rita rendőr főhadnagy, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az alábbiakat közölte: „Megkeresésére tájékoztatom, hogy az Újfehértói Rendőrőrs korábbi vezetője az »Érpataki Modell«, valamint a »Hálószövők a biztonságért« elnevezésű, a közbiztonság javítását célzó programok kapcsán rendszeresen konzultált, hivatalos megbeszéléseken vett részt a térség önkormányzatainak és más hatóságok vezetőivel, így többek között Orosz Mihály Zoltán, Érpatak község polgármesterével is. A debreceni zenei klubban nem hivatalos megbeszélésen, hanem az Érpatakról elszármazottak éves bálján jelent meg. Tájékoztatom, hogy információja, mely szerint a korábbi őrsparancsnok a közmunkásokkal fogkefével súroltatta le a rendőrőrs épületének lépcsőjét, megalapozatlan, nem felel meg a valóságnak. Az Újfehértói Önkormányzat tulajdonában lévő Újfehértói Rendőrőrs épületének felújítási munkálataiban Újfehértó város, valamint Érpatak község önkormányzatai is szerepet vállaltak. A felújításhoz humán erőforrást (magyarul: közmunkásokat – T. J.) is biztosítottak, de munkájukat nem az őrsparancsnok irányította, és az épület lépcsőjének takarítását nem ők végezték.”
 
„Ebben valami disznóság van”
 
„Nem sokkal a kislétai gyilkosság előtt, egy szombati napra engem és a családomat is meghívott Orosz polgármester egy ilyen összejövetelre. Még az írásos meghívó is megvan valahol. Határozottan emlékszem, hogy abba a pinceklubba szólt a meghívó, ahol nem sokkal később elfogták a cigányok meggyilkolóit, nem pedig Barabás egy másik debreceni éttermébe” – szögezi le Orgován Zoltán, az érpataki roma kisebbségi önkormányzat elnöke, aki elmondása szerint akkor a falusi „nagy” önkormányzatnak is tagja volt. Úgy emlékszik, a képviselő-testületi ülésen megkérdezték a polgármestert, miért éppen ott találkoznak az érpatakiak, de nem kaptak érdemi választ. Képviselőtársai közül néhányan elmentek „a családi napra, még az érpataki asszonykórus is ott volt”. Ő viszont nem mert elmenni, mert azt gondolta, hogy „ebben valami disznóság van, féltettem az életünket”. Orgovánt a kislétai, halálos áldozatot is követelő támadás után Nyíregyházán meghallgatta a megyei rendőrfőkapitány. Akkoriban az érpataki cigányok is gépkocsis járőrszolgálatot szerveztek, mert nem bíztak a helyi polgárőrökben, akik „olykor fölvették a Magyar Gárda egyenruháját is”. Több oldalas jegyzőkönyv készült a főkapitányságon, jegyzi meg Orgován Zoltán, „amiben beszéltem a Perényiben tartott érpataki rendezvényekről is. Tudomásom van arról, hogy Orosz Mihály Zoltán, aki jóban volt Barabással, máskor is járt oda.” Fedor Rita sajtószóvivő megerősítette a roma kisebbségi vezető által elmondottakat: „Az Ön által jelzett üggyel kapcsolatban Orgován Zoltán érpataki lakos járt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon 2009-ben, és bejelentést tett, amit jegyzőkönyvbe foglaltak. A bejelentés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság megtette a szükséges intézkedéseket.” Orgován úgy véli, hogy a debreceni vendéglátós „azért maradt ki a vádiratból, mert vádalkut kötött a rendőrséggel”.
 
Az érpataki polgármestert, Orosz Mihály Zoltánt is kerestem a Perényi 1-ben tartott állítólagos találkozókkal kapcsolatban, de nem reagált levelemre.


Fotó: -a-
Lap tetejére