A legelső világkiállítást még a 19. században rendezték meg Angliában. Az 1851-es "Great Exhibition"-t anno 6 millióan látták Londonban. Köztük az uralkodói pár. Viktória királynő férje, a fiatalon elhunyt Albert szász-coburg-gothai herceg maga is lelkes támogatója volt a nemzetközi show ügyének - röviddel a véres európai forradalmak, szabadságharcok befejeződésével. {A koronavírus-járvány leblokkolta 2020/21 turizmusát, így napjainkban is sokan gondolnak visssza nosztalgiával a 19. század derekára, midőn az idegenforgalom hőskorszakában - jóval az újkori olimpiák startja előtt! - különleges vonzerejük volt a világkiállításoknak.} A szervezők hamar rájöttek, hogy a "Föld csodáinak" egy helyütt, hosszabb időn keresztül való bemutatása mágnesként vonzza a kíváncsi tömegeket. Az első Expót 171 esztendeje tartották a Temzénél. Az angliai világkiállítást követően New Yorktól Bécsig számos nagyváros adott otthont ilyen nemzetközi seregszemlének. A hosszú távú üzleti befektetésnek is kiváló, 20. századi világkiállításokat összesen mintegy 430 millió ember kereste fel.
Érdekes, hogy míg „csonka” hazánkhoz hasonlóan, bő másfélszáz állam még sohasem adott otthont Expónak, addig néhány ország többször is a külhoni figyelem középpontjába került. A harmad magyarországnyi területen fekvő – korábbi gyarmattartó – Belga Királyság a bajnok. Belgium négy ízben látta vendégül a világot: háromszor a fővárosban, Brüsszelben, 1913-ban pedig Gentben. A nagy szomszéd, Franciaország csak kétszer, míg az USA három alkalommal volt világkiállítás házigazdája. A közelmúlt második leglátogatottabb showját (51 milliós nézőszámmal) Kanada produkálta 1967-ben, Montrealban. Az EU-ba 1986-ban felvett Spanyolország '92-ben, a szomszédos Portugália pedig '98-ban rendezett sikeres Expót. Az idegenforgalmon kívül szinte a gazdaság valamennyi ágazatára jótékonyan ható világkiállítások sorában az egyik legkudarcosabb a hannoveri lett. 2000-ben a germán "Weltausstellung"-ot a beharangozott 40 millió bel- és külföldi vendég helyett csupán 18 millióan keresték fel. Ám az újraegyesítése egy évtizedes jubileumát ünnepelő Németország imázsának mindenképpen jót tett a maratoni show.
A 2010-es sanghaji világkiállítás rekordszámú látogatót csábított: 73 millió embert! A Föld legnépesebb állama után a következő Expót a Kínához közeli Dél-Korea (Yeosu) rendezhette meg, alig 8 millió vendéggel. S mi volt a helyzet a hazánkhoz közeli, észak-itáliai Milánóban? A 2015-ös házigazda olaszokat rengeteg kritika érte a szervezett bűnözés, valamint a korrupció fellángolása miatt az előkészületek során. De a bolygónk élelmiszer és energia ellátására fókuszáló lombardiai show témaválasztása kétségtelenül igen időszerű volt. Ráadásul 21 millióan váltottak jegyet! Állítólag... Ki emlékszik már arra, hogy öt esztendeje Kazahsztán volt a buli házigazdája. Az astanai mustrán ismét a "jövő takarékos energia gazdálkodása" volt a mottó. Az aktuális orosz-ukrán háború és a télre beharangozott gáz-válság kapcsán érdemes megjegyezni, hogy fontos témát tűztek zászlajukra. Mégis csupán 4 millió polgárt csábított a három hónapos, kurta kazah seregszemle. A 2020-ról tavaly őszre áttolt Dubai Expo (Lásd. Keretes írásunkat!) jövedelmezőbb volt az Egyesült Arab Emirátus második legnépesebb metropoliszában! A következő Világkiállítást Latin-Amerikában rendezik meg. A tervek szerint 2023. január 15.-én tárja szélesre a kapuit Buenos Airesben. A tudományra, az innovációra, a művészetre és az emberi kreativításra fókuszáló argentin shown több, mint száz állam képviselteti magát!
Fotó: -a-