RSS Feed

A Szerelem a Bartók Béla Színházban

m - 2022. 09. 18. 8:00:46 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A Szerelem a Bartók Béla Színházban

2022. szeptember 23-án mutatja be a dunaújvárosi Bartók Béla Színház Barta Lajos Szerelem című darabját Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatójának rendezésében.



Nelli. Lujza. Böske. Egy keserű vénlány. Egy különleges végzet asszonya. Egy széllelbélelt csitri. A három Szalay-lány. Okosak, nem haboznak kimondani a véleményüket, van humoruk és mernek bízni az érzelmeikben. Háromféle kedély. Háromféle vágy. Háromféle sors. A lányok életében jönnek és mennek a bohém költők, a fess katonák, a magukat kímélő hivatalnokok. Van, aki a szavak virtuóza, van, aki a várakozásé, van, aki az önfegyelemé. Az álmok időnként valósággá válnak. Majd a valóságok távoli álommá szelídülnek. Tényleg ennyi lenne a vágy, a boldogság, a szerelem?

A Bartók Színház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulat közös produkciójának szereplői: Kerekes Éva, Őze Áron, Kalmár Zsuzsa, Magyar Zsófia, Grgity Niki, Kiss Attila, Vrabecz Botond, Jerger Balázs, László Csaba, Gasparik Gábor. Rendező: Czajlik József. Látványtervező: Őry Kati. Dramaturg: Gyarmati Kata, Forgács Miklós. Rendezőasszisztens: Palkó Panka.

ŐZE ÁRON, KEREKES ÉVA, LÁSZLÓ CSABA, CZAJLIK JÓZSEF
A SZERELEM CÍMŰ ELŐADÁSRÓL

Őze Áron alakítja Szalayt, az apát. Először dolgozik Czajlik Józseffel. Azt mondja Őze Áron: „Nagyon szeretem Czajlik Jóska munkamódszerét. Kifinomult érzékenységű rendező, Barta darabját sajátos költészetté rendezi, szép és izgalmas előadássá. Ráadásul az általam játszott apáról, Szalayról, egy egészen új képet tárt elém. Egyébként kicsit a dédapámhoz lett hasonló a figura. Ő egy ludovikás tiszt volt, hallatlanul jó humorú, fantasztikus ember. Tisztként aztán a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián tanított festészetet, német nyelvet, erkölcstant és illemtant a fiatal tiszteknek. Ezt így mind. Czajlik Jóska az első perctől azt kérte tőlem, hogy Szalay ne egy visszafogott, gyenge családfő legyen, hanem egy aktívabb, rendteremtő apa, aki próbálja a gyeplőt kézben tartani, feleségével megteremteni a családi harmóniát, idővel már nem nagyon sikerül neki, illetve hát viszi az ösztön a lányait az udvarlókkal, szerelmekkel, csalódásokkal, egy csomó mindennel. És ezekben a helyzetekben a Szalay-házaspár is megmérettetődik. Iszonyatos szenvedélyek dúlnak ebben a családban.”

Kerekes Éva – az Örkény Színház tagja – formálja meg Szalaynét, először játszik a Bartók Színházban: „A próbák légköre szeretetteljes, lehet gondolkozni és lehet engedni az érzelmeknek. A szeretetteljesség miatt én feltétlenül biztonságban érzem magam alkotói szempontból és emberileg is. Már vágytam új találkozásokra, kíváncsi voltam, hogyan tudunk egymásra hatni, hiszen különféle helyekről, színházi kultúrákból érkeztünk ebbe az előadásba. Ha az élet ad egy ilyen lehetőséget, akkor annak mindig érzem a létjogosultságát, most azt, hogy ennek a csapatnak találkoznia kellett és jó együtt lenni.”

László Csaba Komoróczy Jenő szerepét játssza, szintén először dolgozik a Bartók Színházban, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja: „Gyönyörű platánfák vannak Dunaújvárosban, gyönyörű a Duna-part, jól érzem magam, jót tesz nekem most ez a nyugalom. És hát nagyon jó a csapat, szeretem a kollégáimat. Én tulajdonképpen húsz éve ugyanabban a környezetben, társulatban mozgok, nyilván számos rendező jön hozzánk, de az alapcsapat ugyanaz, és most itt, a Bartók Színházban jó ez az új szemszög, magamat is figyelem, hogy például mennyire szorongok ebben a helyzetben, vagy milyen gátlásokat kell feloldanom, mik azok, amik felerősödnek. Komoróczy pedig izgalmas karakter. A rendezői koncepció ráerősít a szerzői elképzelésre, miszerint a párkapcsolatban való létezésünket a múlton keresztül próbálja megérteni. És ez szerintem nagyon friss gondolat.”

Czajlik József, a kassai Thália Színház igazgatója. Ő rendezi Barta Lajos Szerelem című darabját. Korábban már dolgozott a Bartók Színházban, akkor az Üvegcipőt vitte színre.
„Nekem alapból tetszik, hogy Barta milyen részletességgel beleírta, beleszerkesztette a darabba a lelkiállapotokat. Ez megerősítette bennem, hogy itt bizony nagyon összetett lélektani szituációkról van szó. Fontos számomra az is, hogy életszerű, élettel teli legyen a Szalay-lányok elvágyódása, kiugrási vágyuk, hogy elhagyják a helyet, ahol élnek, hogy kilépjenek abból a közegből, ami egy valós belső vágyból fakad, tehát ezek nem kiüresedett szólamok az elvágyódásról, hanem ezt a szenvedélyesség, az erő motiválja. És így mindenki egyszer csak élővé, izgalmassá válik. A ráaggatott „csehovi három nővér” hasonlóságot próbálom leszedni a darabról.”


Fotó: bartokszinhaz.hu
Lap tetejére