RSS Feed

Repül a nehéz kő

Dalia László - 2022. 09. 14. 10:16:42 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Repül a nehéz kő

Amikor egy hete az ír gazdasági fenegyerek, Michael O'Leary közölte, hogy Budapestre jön, sokan logikusan gondolták, hogy a Ryanair vezérigazgatója bejelenti majd a budapesti bázisuk felszámolását. Korábban ugyanis rendesen összetűzött a magyar kormány politikusaival, amikor azok extra profit adóval sújtották a diszkont légitársaságot.

O'Leary viszont csak annyit jelentett be, hogy csökkentik a budapesti járataikat. Pedig miután kivonultak Brüsszelből, továbbá Athénban is felszámolják a bázisukat a budapesti csetepaté, majd a 300 milliós fogyasztóvédelmi büntetés után, ezen senki sem lepődött volna meg. Az ír viszont tud számolni. És 8 olyan járatot szüntet meg, amelyek amúgy is veszteségesek lettek volna. A járatritkítás pedig télen elfogadott dolog, hiszen nincs annyi utas. Jelenleg 8 Ryanair gép van a budapesti bázison, s szerencsére ezek maradnak is. Mert üzleti számítás ide, üzleti számítás oda, ha a Ryanair vezére bedühödött volna, s nem érdeklik a számok, a magyar utas járt volna igazán rosszul. Maradt volna a Wizzair, amely már-már hetente hagy ott utasokat valamelyik európai reptéren és másutt is rendszeresen töröl járatokat. Érdekes, hogy a fogyasztóvédelem ezzel nem nagyon foglalkozik, vagy csak elkezdtek valami vizsgálatot, miközben a konkurens társaságot azért büntették meg, mert az utasokra áthárította  az extraprofitadót, amit egyébként megtehet.

A magyar kormány hipp-hopp rendelkezik, máról holnapra alkotnak új törvényeket, többnyire előzetes számítás sincs mögötte, vagy ha mondjuk a Pénzügyminisztérium elvégezte a dolgát, mint Kata ügyben, akkor azt félreteszik. Ugyan  miért érdekelné őket, hogy a magyar utas mennyiért repül és egyáltalán lesz-e járat, amely elviszi. A kommunikációban rendszeresen megjelenik az az ócska, fellengzős érv, hogy a magyar emberek érdekében mit tesz a kormány. Na, hát repülés ügyben aztán semmit, sőt játsszák a nagyfiút a mi kárunkra. A magyar ember olyan egyedül van, mint az ujjam és néha azt sem tudja, hogy ki van vele és ki ellene.



Fotó: Almássy Aurél
Lap tetejére