RSS Feed

A Cigánydal napja

Dalia László - 2022. 09. 05. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A Cigánydal napja

A cigányzene lassan eltűnik a magyar éttermekből, s a külföldi turista lámpással is nehezen talál olyan helyet, ahol magyar cigányzenét hallana.Márpedig erről mindig híresek voltunk, a muzsikus cigányok hozzátartoztak Budapesthez, minden második étteremben játszott egy cigányzenekar és bárkinek elhúzták a nótáját.

Kerestem már korábban is az okát, miért tűntek el a cigányzenekarok, pedig muzsikusok ma is lennének, s a válasz nem is túl bonyolult. Az éttermek már képtelenek megfizetni a zenekarokat, vagyis az élőzenét, s ennek estek áldozatul a cigánybandák, hiszen főleg ők játszottak a jobb  és olcsóbb vendéglőkben is. beszéltem persze olyan szakértővel is, aki szerint a cigányzenekaroknak is változniuk kellene, mert nem ragaszkodhatnak csak a hagyományos nótákhoz, modernebb dalokat is játszaniuk kéne, hogy eladhatóbb legyen itthon és külföldön. Biztos így van, de az alaphelyzeten ez sem segít, hogy nem fér bele a büdzsébe. A drágább éttermek pedig egyelőre nem gondolnak arra, hogy az élő zenének kis megvan a varázsa, s legalább olyan vonzó, mint a 16 fogásos menü.

A tradicionális cigányzene, amelynek számtalan kiváló képviselője van Magyarországon, Parno Grasstól a Romengóig ugyancsak nehezen talál magának teret, pedig számtalan nemzetközi zenei sajt nyernek, s itthon is mintha elismernék őket, legutóbb Lakatos Mónika kapott Kossuth díjat. Ám amikor a koncertekről kérdezem őket, akkor igencsak elhúzzák a szájukat, mert a fesztiválok mintha nem szívesen látnák őket. Egyikük elmondta, hogy a rendezők többnyire attól félnek, hogy magukkal visznek olyan közönségréteget, akik balhézni fognak. Ez persze meglehetősen butácska feltételezés, hiszen akik ilyen zenét hallgatnak, azok nem nagyon szoktak verekedni vagy őrjöngeni. Az előítéletek tehát tovább élnek, ezért is találta ki a Romengo vezetője, Rostás Mazsi Mihály a Cigánydal napját, amit idén augusztusban három magyar városban meg is tartottak, s jövőre már öt vagy hat európai városban is lesz folytatása. Hogy aztán ez előreviszi-e az ügyet, az nem biztos, de azért volnék optimista, mert ők maguk vették kézbe a sorsukat, s nem másokra várnak...

Fotó: Almássy Aurél
Lap tetejére