RSS Feed

Valahol Európában

Mogyorósi Géza - 2022. 08. 21. 8:00:42 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Valahol Európában

Balázs Béla 95 esztendeje költözött Berlinbe, a Weltbühne című lap munkatársa lett. Aligha sejtette, hogy a 20. század végén a Spreenél majd mozit neveznek el róla. Fiatalon néhány filmet én is megnéztem anno a régi Magyar Házban.

A 19. század végén Herbert Bauer néven szegedi polgári családban felcseperedő, későbbi sokoldalú magyar művész számos európai városban élt és alkotott. Bő hét évtizeddel halála után is ragyogó filmesztétaként, kritikusként és íróként jegyzik a világban. Balázs Béla {1884-1949} baráti köréhez olyan legendás személyiségek tartoztak, mint Kodály Zoltán, Bartók Béla, valamint Lukács György és Mannheim Károly. Herbert a Tisza-parti városban és a szepességi Lőcsén töltötte iskolás éveit. Az odahaza németül beszélő fiatalember korán elhatározta, hogy műveltségre tesz szert! A budapesti Eötvös Loránt Tudományi Egyetemen csiszolta elméjét, s 1909-ben doktorált. Sokat utazgatott megismerkedve a 20. század hajnalának filozófiai irányzataival, s többek közt a dekadens francia lírával. Magyarországra és megözvegyült, sváb gyökerű édesanyjához visszatérve végzettségének megfelelően – akárcsak korán elhunyt apja – középiskolai tanár lesz. S ragyogó költővé is érik!

A Nyugat című folyórat munkatársa /az első világháború küszöbén nevét magyarosító,/ dr. Balázs Béla számos publikációval a háta mögött öltötte fel a K. und K. egyenruháját. A harcok elcsitultával a bécsi Der Tag zsurnalisztája, majd 1927-től a berlini Weltbühne szerkesztőségének oszlopos tagja. A szakirodalom szerint személyéhez fűződik „a rendszeres, művészi igényű filmkritika megteremtése”. Mire elérkezett a hangosfilmek korszaka a fasizálódó Németországból a Szovjetunióba költözött. Ott 1931-től a második világháború végéig a moszkvai Filmművészeti Főiskola tanára.

Szülőföldjére visszatérve a Fényszóró című képeslap főszerkesztője, s B.B.-hez kötődik a Filmtudományi Intézet megalapítása. Haláláig tanít a budapesti Színház és Filmművészeti Főiskolán. A határon túli kulturális élettel is szoros kapcsolatot ápolt. A berlini DEFA stúdió művészeti tanácsadója, s lengyel, cseh, olasz felsőoktatási intézmények előadója. Nemzetközi hírű tudós, az 1924-ben megjelent A látható ember {Der sichtbare Mensch}, valamint az 1930-as A film szelleme {Der Geist des Films} a harmadik évezredben is jelentős filmesztétikai művek. Számos forgatókönyv írója, az 1947-ben forgatott Valahol Európában {Radványi Gézával, Máriássy Judittal/Félixszel} az európai mozi megrázó, humanista alkotása. Balázs Bélát halála évében {1949} Kossuth-díjjal tüntették 

Fotó: -a-
Lap tetejére