RSS Feed

„Haldoklik a magyar sakk”

24.hu - 2022. 06. 21. 17:22:53 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

 „Haldoklik a magyar sakk”

Bár napjainkban ritkán írnak a magyar médiumok a sakkról, Rapport Richárd, a világranglista 5. helyéig (jelenleg 8.) kapaszkodó sakkozó sportolói országváltása mégis erős érzelmi hullámot váltott ki. Dr. Csaba Árpád ügyvéd, aki évek óta lelkesedésből szervez felnőtt pénzdíjas sakkversenyt, elmagyarázza, miért tart ott a sportág, ahol, van-e értelme a 2024-es budapesti sakkolimpia megrendezésének

Az egyik legjobb magyar sakkozó, a többszörös olimpiai ezüstérmes Almási Zoltán azt nyilatkozta lapunknak, hogy a magyar sakk haldoklik, a Magyar Sakkszövetség három éve már arra sem képes, hogy ellássa az alapfeladatát, legalább az országos felnőtt bajnokságot finanszírozza, megrendezze. És valóban, például a magyar rapid sakkbajnokság rendezői között ugyan első helyen a Magyar Sakkszövetséget tüntetik fel, ám valójában évek óta Dr. Csaba Árpád Ajka városával közösen szervezi, támogatók, szponzorok bevonásával saját maga finanszírozza azt.

A legjobb magyar sakkozókat kérdeztük arról, hogyan vélekednek a Rapport-ügyről, illetve szerintük a 2014-es olimpiai ezüstérem óta miért zuhant a mélybe a korábbi sikersportág eredményessége.
Az ajkai születésű ügyvéd édesapja edzőként, szakosztály-, majd ügyvezető elnökként, versenyrendezőként rengeteg időt, energiát áldozott a sportra a városban, ezért szinte törvényszerű, hogy fia gyermekkorától versenyszerűen sakkozott, gyakorlatilag együtt nőtt fel a jelenlegi éljátékosok zömével. A jogi egyetem elvégzése óta a munka mellett már csak hobbiszinten játszik, ám nem szakadt el a sakktól, sőt: a szinte egyetlen komoly díjazású magyar torna, az édesapja, Csaba Árpád nevét viselő emléktorna szervezőjeként elég tisztán látja a magyar sakk helyzetét.

Aki évek, évtizedek óta benne él a sakkban, az tudja, Rapport Ricsi, illetve a döntése, hogy román zászló alatt versenyez tovább, csak a jéghegy csúcsa. A magyar sakkban nem egy-két éve, régóta nem működnek jól a dolgok. Mindez nem kizárólag, de döntően a sportág anyagi forrásaira vezethető vissza, pontosabban annak hiányára. Ez a kulcs. Hogy a szövetség mindenkori vezetése nem tudja előteremteni az elengedhetetlenül szükséges pénzt. Akár a piaci szektorból, akár szponzoroktól, akár állami forrásból vagy pályázatok útján– állította fel a diagnózist megkeresésünkre Dr. Csaba Árpád.

Az ügyvéd szerint nem kell nagy összegekre gondolni. „A magyar sport elmúlt évtizedére jellemző szövetségi támogatásnak a mértékéhez képest kabátgombokról van szó” – fogalmazott, amikor azt kérdeztük tőle:

mennyiből lehetne egy átfogó, országos lefedettségű sakk-koncepciót kidolgozó, és azt megvalósítani képes szövetséget működtetni,
illetve mekkora a költsége egy valamirevaló pénzdíjas versenynek.
„A sakk az a sportág, amihez a többi versenysporthoz képest a nemzetközi szint eléréséig nem kell túl sok eszköz és pénz. Egy terem, egy tábla, 32 bábu, egy sakkóra és egy megszállott ember, edző elegendő a tehetség kibontakoztatásához. Ma már ráadásul a helyszín sem létszükséglet, hiszen számítógépen, a távolból is mehet az oktatás.

Ezért állítom, a jelenlegi 50 millióval szemben nagyságrendileg 250–300 millió forintos éves állami támogatás és 50–100 millió forintos saját bevétel, összességében tehát 350–400 milliós éves költségvetés bőven elegendő lenne arra, hogy annak jelentős részét a kulcsterületre, azaz a lelkes edzők, szakemberek sportágban tartására, országos rendszerbe állítására, míg a másik hányadát az alapfeladat ellátására, a versenyszervezésre lehessen fordítani.

Kérdéssel fordultunk a szövetséghez is, azt firtatva, optimális esetben a jelenlegi évi nagyjából 100 millió forinthoz képest, szerintük mekkora kellene legyen a szövetség költségvetése?

„Az alapvető működésre, sportágunk szinten tartására, a hazai bajnokságok megszervezésére és a jelentősebb világversenyekre való kijutásra, valamint egyéb kötelező feladataink ellátására az optimális éves bevétel körülbelül 190 millió forint lenne. A Maróczy Géza Program, melyet sportágfejlesztési céllal készítettünk, ehhez képest plusz évi 300–350 millió forintos támogatással számol. A szponzori támogatás aránya üdvös volna, ha minél magasabb lenne” – válaszolta Kapás Róbert főtitkár.

Dr. Csaba Árpád és a szövetség elképzelése tehát nem áll messze egymástól, más kérdés, e forrás hiányában nem sok mindenre telik, tehetségkutatásra és gondozásra végképp nem.

Fotó: -a-
Lap tetejére