RSS Feed

90 millió éves lelőhelyre bukkantak

24.hu - 2021. 11. 23. 10:00:51 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

90 millió éves lelőhelyre bukkantak

Magyar, osztrák és cseh kutatók egy kivételes, 90 millió éves ősgerinces lelőhelyet fedeztek fel Salzburg közelében, St. Wolfgang település határában – olvasható az ELTE TTK közleményében. A különleges fogazatú krokodilok és ragadozó dinoszauruszok maradványai mellett az egykori élővilág számos egyéb csoportját is azonosították, köztük kagylókat, csigákat, kagylósrákokat és fabontó termeszek

A lelőhely különlegessége, hogy gazdag növényi leletanyag, köztük szárak, termések, levelek és borostyánok is előkerültek, ami egyedülálló a maga nemében.

Ausztria területén a kréta kori ősgerincesek maradványai igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a 19. század közepén fedezték fel Bécsújhely határában. Mezozoikumi őshüllők szempontjából azonban számos területen fordulnak elő potenciális üledékes kőzetek az országban. Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára és Michael Wagreich, a Bécsi Egyetem professzora több magyar, osztrák és cseh kollégával való együttműködésben egy új lelőhelyet fedeztek fel Ausztria középső részén.

St. Wolfgang határában egy patak mentén bukkantak olyan kőszén tartalmú kőzetrétegekre, ahol gerincesek maradványai kerültek elő. A csontokhoz azonban nem volt egyszerű hozzájutni, ugyanis döntő többségük alig néhány milliméteres fosszília. Sok száz kilogrammnyi anyagot kellett begyűjteni, majd különböző lyukméretű szitákon átmosni, hogy a parányi leletek napvilágra kerüljenek. Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa mikroszkóp alatt válogatta ki a leletek jó részét.

A döntően ragadozó Theropoda dinoszauruszok fogai mellett halak fogai és csontjai, továbbá eddig ismeretlen, egyedi morfológiával jellemezhető krokodilfogak gazdagítják a leletegyüttest. A ragadozó dinoszauruszok között dominálnak a kis termetű, raptorszerű formák, de egy foglelet a nagyobb testű, Tetanurae csoport jelenlétére is utal, amely a Bécsújhely melletti és az iharkúti lelőhelyekről is ismert.

A maradványok utáni kutatást a lelőhely részletes földtani vizsgálata és kormeghatározásra alkalmas mikrofosszíliák begyűjtése kísérte, melyet Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa végzett el. Az eredményekből kiderült, hogy az itt megtalált maradványok néhány millió évvel idősebbek, mint a magyarországi Iharkúton felfedezett ősgerinces leletek. Az új ausztriai leletanyag egy nagyjából 90 millió évvel ezelőtti pillanatot reprezentál a kréta időszakból, melynek szárazföldi élővilágáról Európa-szerte eddig szinte semmit nem tudtunk.

A gerinces fosszíliák mellett nagyon gazdag és sok tekintetben új, gerinctelen élővilág leletanyaga segít megismerni az egykori környezetet. Mohr Emőke, az ELTE Őslénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa és Szente István, a ELTE Tatai Geológus Kert munkatársa osztrák és német kollégákkal való együttműködésben azonosították számos különleges csiga, kagyló és kagylósrák maradványát, melyek meghatározóak az egykori vízi környezet rekonstruálásában.

Fotó: -a-
Lap tetejére