RSS Feed

Megszületett a glasgow-i klímaegyezmény

24.hu - 2021. 11. 14. 17:45:16 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Megszületett a glasgow-i klímaegyezmény

Nem hozott átütő sikert a 26. ENSZ klímacsúcs, de történtek előrelépések a klímaváltozás elleni harcban. Ez ebben a formában azonban még mindig édeskevés arra, hogy sikerüljön megfékezni a felmelegedést a 1,5 Celsius-fokos plafonnál.

A fosszilis energiahordozók kivezetéséről igen, de a legsérülékenyebbek hatékony védelméről nem szól az új klímaegyezmény – nem sikerült elérniük tehát a fejlődő országoknak azt, hogy a károkért és veszteségekért külön finanszírozást kapjanak a gazdagabb nemzetektől. A glasgow-i klímaegyezmény nem fogja magában megmenteni a bolygót, de ha komolyan vesszük, szem előtt maradhat a maximum 1,5 Celsius-fokos melegedés.

Eleinte Ausztráliának, Szaúd-Arábiának és Oroszországnak sikerült gyengítenie a megegyezés fosszilis energiahordozókról szóló részeit, viszont ami igazán aláásta a valódi erős szöveget, az Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India utolsó pillanatos egyezsége. Ez azt eredményezte, hogy a fosszilis energiahordozók kivezetése helyett a használatuk csökkentéséről döntöttek a klímaegyezményben, bár még így is előrelépés, benne maradt az egyezményben. Ez nem az első eset, hogy klímamegállapodásban a szénalapú energiatermelés kivezetésének szükségességét hangsúlyozzák: ilyesmit már a kiotói jegyzőkönyvbe is belefoglaltak, de egyértelmű, hogy eddig nem történt fontos előrelépés a témában.

Érdekes, hogy az utolsó megbeszélésnél nemcsak Svájc és Mexikó szólalt fel a megfogalmazás ellen („phase down”, azaz csökkentés került a „phase out”, vagyis kivezetés helyére), hanem az EU is, amely részt vett a megállapodásban Kínával. A beszédben Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke rossz közgazdasági döntésnek nevezte a fosszilisekre való támaszkodást.


Az elhúzódó tárgyalások célja egyébként alapvetően az volt, hogy „áthidalja a szakadékot” a jelenlegi vállalások és azok között, amelyek szükségesek lennének a 1,5 Celsius-fokos plafon eléréséhez. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó tudományos testülete, az IPCC augusztusban ugyanis kimondta: ha az évszázad végére nem lesz nettó nulla a bolygó kibocsátása, az iparosodás előtti mértékhez képest jóval 1,5 Celsius-fok fölé fog ugrani az átlaghőmérséklet, ez pedig katasztrofális eredményekhez vezethet.

A glasgow-i egyezményben ennek megoldására többek között az szerepel, hogy az országoknak egy éven belül meg kell újítaniuk a saját országos klímavállalásaikat – ez azonban megint nem lett kötelező, csupán önkéntes, ezért nem garantálható, hogy minden ország megfelelő tervvel fog előállni. A legnagyobb kibocsátóknak 12 hónap múlva be kell mutatniuk az ENSZ-nek, hogyan javítottak a jelenlegi elégtelen vállalásaikon.

Nincs azonban minden veszve: ha az országok valóban komolyan gondolják az egyezményt, a következő 18 hónapban kiderülhet, sikerül-e elérni a 1,5 Celsius-fokos álomhatárt, vagy marad a jelenlegi 2,4 Celsius-fokos melegedés, ami a sérülékeny országok számára egyenlő egy halálos ítélettel.



Fotó: -a-
Lap tetejére