Gyilkosság Isztambulban
Bajnóczy Bella - 2021. 10. 13. 8:00:41 |
|
Bejárta a világot a térfigyelő kamera felvétele, amint Jamal Khashoggi szaúd-arábiai újságíró belép országa isztambuli konzulátusára, ahonnan már soha nem lépett ki élve. Ebből a néhány képkockából született az a százhúsz perces oknyomozó thriller-dokumentumfilm, amely feldolgozta az egész világot sokkoló történetet, előzményeit és az utóéletét. Az Oscar-díjas Brian Fogel A szakadár (The Dissident) című, hátborzongató politikai krimijét e napokban vetítik a mozik, hatásától csak nehezen lehet szabadulni. Kashoggi volt a szaúdi hatalom fekete doboza.
Tisztában vagyok vele, hogy veszélyes, amit csinálok –
mondja egy archív felvételen Jamal Khashoggi, a szaúdi rendszer kíméletlen
kritikusa, akinek meggyőződése volt, hogy küzdenie kell hazája demokráciájáért.
Brian Fogel is tisztában lehetett azzal, hogy veszélyes dolog, amibe e filmmel
belefogott. Hiszen óhatatlanul is bírálnia kellett azt a rendszert, amelynek Khashoggi
az áldozata lett. Ezzel együtt az utóbbi idők talán legjobb dokukrimijét
forgatta le, amely az első percétől kezdve az utolsóig hitchcocki feszültségben
tartja nézőjét. Szakadárnak hívta magát a Szaúd-Arábiából hirtelen eltávozó
Khashoggi . „A kormány úgy kezel, mintha lelőttem volna a királyt és szökésben
lennék” – mondta, hozzátéve, hogy Szaúd-Arábiában bűn, ha az embernek saját
véleménye van. Neki az volt, újságíróként, szerkesztőként, mindenhonnan
kirúgták, mert megírta azt, amit igaznak érzett, úgy vélte, hogy csak bajt
hozhat, ha egy ország élén minden döntést egyetlen ember hoz meg. Emiatt
támadták a médiában, a közösségi platformokon, sőt meg is fenyegették. 2018
nyarán úgy érezte, az egész ország ellene fordult.
A szavakkal küzdött, az íráson kívül nem sok mindent
tehetett a hazájáért, ő volt a szaúd-arábiai hatalom fekete doboza – mondták
róla a filmben. A támadásoktól tartva feleségét, gyerekeit, az országot, hatvan
év munkáját és kívülállóként hirtelen a periférián találta magát. Washingtonba
ment és a Washington Postban kezdett publikálni arról, hogy Szaúd-Arábia nem
volt mindig ilyen és arról, hogy „mi, szaúdiak jobbat érdemlünk”. A
Montreálban, Brüsszelben, Washingtonban, Genfben, Oslóban, s persze,
Isztambulban forgatott filmben megszólal Khashoggi török menyasszonya, Hatice
Cengiz is, akivel együtt érkezett az isztambuli konzulátushoz, de csak a férfi
ment be az épületbe a válási dokumentumokért 1918. október másodikán 13 óra 14
perckor- Hogy azután soha többé ne lépjen ki onnan. Hatice elmesélte, hogy
éjjel egyig várta.
Nem csupán a kapcsolatuk története elevenedik meg, hanem egy
Montreálban élő szakadár is részletesen mesél arról, milyen internetes
hadműveletet tervezett az akciót pénzzel is támogató Khashoggival a szaúdi
rezsim ellenében, s szerepelnek a filmben Khashoggival készült korábbi interjú-
és vitaműsor részletek, feltűnnek publikációi is. Mindemellett a film készítői természetesen
igyekeztek alaposan körül járni, mi történhetett a konzulátuson. A nyomozás török
vezetője elárulta, hogy birtokukban van az a teljes hangfelvétel, amely a
gyilkosság helyszínén, a konzulátus tárgyalójában készült, s amely alapján
felidézte Khashoggi életének utolsó perceit. Ugyanitt helyszíni szemlét is
végeztek. – Ismeri azt az érzést, amikor belép valahová és túl tisztának talál
mindent? – kérdezte sejtelmesen. Az isztambuli főügyész minden kétséget kizáróan
kijelentette, hogy a szaúdi újságíró előre megtervezett gyilkosság áldozata
lett. A szaúdiak persze dühösen utasították el a vádakat, de a török hatóságok
mindenkit azonosítottak, akik részt vettek ebben az ügyben.
A Közel-Kelet egyik legjelentősebb rendszerkritikus
értelmiségijének nyomtalan eltűnése szinte sokkolta a világot, és ez a film
ugyanígy sokkolja a nézőt. S ehhez a film készítőinek még hatásvadász elemeket
sem kellett használniuk. (A szakadár (The Dissident) október 7-től a hazai
mozikban, eredeti nyelven, magyar felirattal, a Pannonia Entertainment
forgalmazásában.)
Fotó: Forrás: newyorker.com