RSS Feed

Dokumentumfilmben a szuperóriás állatok

Nagy Fruzsina - 2021. 09. 04. 8:01:57 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Dokumentumfilmben a szuperóriás állatok

A Földön jó néhány szuperóriás állat él, számuk azonban napról napra csökken: az élőhelyek zsugorodnak, így a táplálékforrások is. Steve Backshall, a neves brit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk legnagyobbjaival, és azok életkörülményeivel.

Adrenalindús kalandjait, illetve az állatvédelem fontosságát a Viasat Nature csatorna szeptember 5. vasárnap déli debütálással mutatja be. A Szuperóriás állatok című egyórás dokumentumfilmben Backshall többek között nílusi krokodilusokkal és nagy ámbráscetekkel úszik együtt, kéttonnás elefántfókával mérkőzik, és egy megállíthatatlannak tűnő elefánt nyomába ered.

A nílusi krokodil semmit sem változott
Afrika legnagyobb hüllője, a nílusi krokodil annyira tökélyre fejlesztette méretbeli fölényét, hogy eónok óta nem kellett fejlődnie. Hossza elérheti a 6 métert, súlya meghaladhatja az egy tonnát. Nyers erejét gyorsasággal, türelemmel és kiváló rejtőzködéssel kombinálja, és ugyan a szárazföldön is lenyűgözően fest, sikerének titka a víz alatt rejlik. Backshall tudja, hogy ha a vízben akarja megfigyelni az állatot, akkor azonnal a fenékre kell merülnie, a felszín ugyanis életveszélyes: a krokodil lesből, alulról támadja meg áldozatait. A krokodilok türelme is hihetetlen: akár napokig is képesek meglapulva várni a zsákmányukra, és hat hónapig is kibírják két étkezés között, ugyanakkor potenciális áldozatot látva szinte azonnal akcióba tudnak lendülni. 

Behozott házikedvencből lett Amerika legnagyobb vadonélő hüllője
Florida mocsarainak lenyűgöző az élővilága: aligátorok, teknősök és számos más állat él itt, azonban van egy hüllő, aminek nem kellene itt lennie – kiszorítja a többit. Ez a szalagos tigrispiton, amely akár 6 méteresre is megnőhet, és annyit nyomhat, mint egy nehézsúlyú bokszoló. A pitonok Délkelet-Ázsiában őshonosak, és házikedvencként kerültek Amerikába, ám ezek közül néhányat elengedtek, mások pedig megszöktek, így nő a vadonban exponenciálisan a számuk. Több mint kétezret fogtak be közülük a mocsarakban, de senki sem tudja pontosan, hány példány élhet a térségben – akár százezer is. A pitonnak nincs ragadozója ezen a területen, ellenben ő szinte bármit képes elkapni: volt olyan példány, amelyben egy szarvas maradványaira bukkantak. 

A nagy ámbráscet akár 45 tonnát is nyomhat
A legtöbb bálnának nincsenek fogai, nem úgy mint a nagy ámbráscetnek, a tengerek legnagyobb ragadozójának, amely nagy halakra, cápákra és óriáskalmárra vadászik. A hossza a 20 métert, a súlya pedig a 45 tonnát is elérheti, impozáns méretének köszönhetően pedig ő képes kibocsátani az állatvilág legerősebb hangját. Ezt a hangot az úgynevezett dinnye szerv adja ki, amely az állat hosszának akár egyharmadát is kiteheti. A hangnyaláb az egész testet átjárja, majd belőle kitörve visszaverődik a környező tárgyakról, amiből a cet létrehozza környezetének 3D-s képét. Ennek segítségével pedig képes akár a vaksötétben is vadászni több mint ezer méter mélyen. A legnagyobb hímek akár 230 decibel erősségű hangot is ki tudnak adni magukból, amely hangosabb, mint egy sugárhajtású gép felszállása. 


Fotó: nhmus.hu
Lap tetejére