RSS Feed

Testvérharc

Regös István - 2021. 08. 28. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Testvérharc

A második világháborúban Churchill állítólag azt volt bátor mondani - miközben az egész politikai vezérkar ellene volt -, hogy „Hitler ellen akár az ördöggel is szövetkezek!”. A náci bombatámadások után nem közleményeket, nem plakátokat ragasztatott ki, hanem a jól ismert kalapjában személyesen járt a fronton, a bombázások utáni romok között beszélve az emberekkel észrevette, hogy egyre javul és erősödik a harci kedv.

Nem, nem adjuk meg magunkat! - ezt táplálta az emberekbe, kijelentve, hogy egyetlen lehetőség van, szövetkezni a sokmilliós szovjet hadsereggel és ollóba fogni a náci gazembert. Hitler volt olyan dőre, mondhatni őrült, hogy mindenáron meg volt győződve a verhetetlenségéről és biztos volt abban, hogy képes lesz legyőzni a szövetséges haderőket. Akik elől végül a történelem legborzalmasabb figurája kénytelen volt egy berlini bunkerba menekülni és ott végezni magával. 

Többen nem veszik észre, hogy ki az ellenfél

Ma Magyarországon, hála istennek, nincs hitleráj, aki ezt állítja, nem mond igazat. Van viszont mindenféle diktatórikus lépés. Létezik egy nagyon erős, jól szervezett, központosított Fidesz, hogy pártszövetségesét, a kereszténydemokrata álpártot ne is említsük. Mondhatni, Orbán nagy szervező, és mélységesen meg van győződve arról, hogy 2022-ben is megnyeri a választásokat. Majd meglátjuk! Mindenesetre pillanatnyilag úgy néz ki, hogy egyetlen ellenzéki párt sem képes külön-külön, még csak versenyezni sem vele.


Valaki mutasson irányt!

Miután már nem titok, megszületett az ellenzéki összefogás, felderengett az alagút végén a fény. Csak nehogy egy másik vonat lámpája legyen… Érdemes végignézni, kik vannak ebben az összefogásban! A legnagyobb ellenzéki párt a Demokratikus Koalíció, őket követi a Jobbik és a többi aprócska pártocska. Szégyenszemre - Horn Gyula foroghat is a sírjában - az MSZP a DK-hoz képest mindössze néhány százalékos pártként tagja az ellenzéki szövetségnek. Nincs egyetlen karizmatikus politikusuk sem, pedig az elmúlt négy év alatt lett volna idejük, hogy „felépítsenek” valakit, akiért érdemes rájuk szavazni. Nem értem, ez miért nem magától értetődő? Emlékszem az elmúlt időszak választásaira, bizonyosan az olvasó is arra, hogy az MSZP ugyanolyan erős volt, mint a Demokratikus Koalíció, amely már kezdte kimutatni az oroszlánkörmeit. A koalíciónak pedig annyi lett, összefogás nuku. Az eredmény pedig a Fidesz kétharmada volt, a baloldalnak pedig szépen csendben befellegzett ezen a választáson.

Egymásra lőni öngól

Amikor már látszik valamilyen elmozdulás, a nyílt színen egymásnak esik Tóth Csaba emeszpés zuglói országgyűlési képviselő és Hadházy Ákos független képviselő. Először finomabban, majd egyre élesebben, sőt durván kezdték támadni a másikat. Nem arról szól a vita, hogy „Mit csináljunk, ha hatalomra kerülünk?”, még csak arról sem, az előválasztáson miként támogassák a miniszterelnök-jelöltet, akármelyiket, hanem arról, ki, mit csinált az elmúlt négy évben? Mintha ők maguk lennének a saját kihívójuk. S visszakanyarodunk oda, kik vannak a mostani összefogásban. A baloldali választóknak nem illik nehezíteni a jelöltek helyzetét, hanem le kell tenni a voksukat Karácsony Gergelyre vagy Dobrev Klárára. Erre mi történik? Hadházy, a nagy leleplező, valamiért kiválasztotta magának Zuglót, ahol országgyűlési képviselője szeretne lenni 126 ezer lakosnak. Ennek elérését abban látja, ha befeketíti ellenfelét, Tóth Csabát. Csak éppen valószínűleg nem elég éles a kardja ehhez és nem ismeri kellően Tóth Csabát, aki nem adja olcsón a bőrét, és aki az országgyűlésben eltöltött évei alatt nagy gyakorlatot szerzett a politikában.

Tóth Csaba és Hadházy Ákos

Ki akar itt győzni?

Úgy gondolom, az ellenzéki összefogásban nem az egymás elleni harc a tét, hanem a Fidesz legyőzése. Ez azonban Magyarországon valamiért nem megy. Sokat gondolkodtam rajta, mit lehetne tenni, hogy ha ennyire nem egyívású a csapat, de volt már rá történelmi példa. 1943-ban megalakult a Békepárt, amelyben nem egymás, hanem a valódi nyilas bagázs ellen harcoltak. S hogy el ne felejtsük, győztek is! A Fidesz gépezete nagyszerűen működik, szinte biztosak az új kétharmad megszerzésében. Szívük, lelkük rajta! Az összefogásnak viszont az a feladata, hogy ne engedje a szirének hangját érvényesülni. Nem félni, hanem harcolni kell! Miközben a Fidesz biztonságban érzi magát, az összefogásban lassan feltűnnek a győzelmi esélyesek, Karácsony, Dobrev, Jakab. Az utolsó gondolat is az legyen - ezt üzenjük Tóth Csabának és Hadházy Ákosnak -, hogy a győzelemért akár az ördöggel is szövetkezni kell! 


Fotó: Németh András Péter
Lap tetejére