RSS Feed

A bugacsiszoló

Csontos Tibor - 2021. 08. 24. 9:11:28 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A bugacsiszoló

Könyvtári selejtezéskor bukkantam rá A munka törvénykönyve és végrehajtási rendelete című alapműre, alcíme szerint A Szakszervezetek Országos Tanácsa Titkárságának hivatalos összeállítására. 1961-ből. A bejegyzésekkel tarkított, ütött-kopott kötet, anno bizonyára kézről-kézre járhatott. Nem is csoda, hiszen így kezdődött: "A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama, amelyben a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonban van. A dolgozók hatalmas többsége felszabadult a kizsákmányolás alól a Szovjetunió állandó segítségére támaszkodva...

... a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét. Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához: a munka kényszerből mindinkább becsület és dicsőség dolgává válik. A munkaviszonynak a szocializmus építését szolgáló szabályait foglalja össze a Munka Törvénykönyve. " - hogyan is kezdődhetett volna másként a munkának ez az ötvenhét évvel ezelőtti törvénykönyve?


A kilencedik fejezet A dolgozó nők és fiatalkorúak védelméről szól. Ami az utóbbiakat illeti, megtudjuk, hogy a Magyar Népköztársaság bizony kitárja a szocialista jövő kapuit a dolgozó ifjúság előtt. Mégpedig úgy, hogy kedvezőbb munkafeltételeket állapít meg számukra, széles körű tanulási lehetőségeket biztosít nekik, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a dolgozó fiatalok egészséges, művelt és öntudatos szocialista emberekké fejlődjenek. Ami pedig a dolgozó nőket illeti, a Magyar Népköztársaság biztosítja, hogy a dolgozó nő kiemelkedjék végre az évszázados elnyomatásból és egyenrangú tagja legyen a szocialista társadalomnak. S persze, az sem kevésbé fontos, hogy a dolgozó nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára tekintettel reá nézve hátrányos következményekkel járhat. Ez a Munka Törvénykönyve különös gondot fordít a gyermeket vállaló nőkre, arra is ügyelve, hogy ha például a gyermek szoptatását másképpen nem lehet megoldani, a dolgozó nő kérésére a vállalat igazgatója fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, mi több, ikrek szoptatása esetén az ikrek számának megfelelő mértékben meghatározott munkaidő kedvezmény jár. 

Megtudhatjuk azt is, hogy a dolgozó szocialista és hazafias kötelessége, hogy bevált munkamódszerét átadja, velük gyakorlati tapasztalatait közölje, és ezeket a vele közölt, bevált munkamódszert a saját munkájában alkalmazza is. Nem kevésbé érdekes, hogy a dolgozó hibájából eredő teljesen selejtes termékért egyáltalán nem jár munkabér, némi vigaszt jelenthetett a dolgozónak, hogy ha részlegesen selejtes terméket gyártott, azért megkapta a munkabérét, még ha csökkentett mértékben is. Ez lehetett akkoriban a selejt bosszúja. 

Ami pedig a bugacsiszolót illeti, a Függelékben szerepelnek az egészségre ártalmas munkakörök is az aethylbenzin keverőtől a kobzóhentesen és szénkéneghordó-mosón át a vízüvegolvasztóig és zsírbontóig. Köztük van a kohászati felületkezelő bugacsiszoló is, akinek az egészségre ártalmas munkaköre miatt három nap pótszabadság adható naptári évenként. Szóval, csupa csemege, de az igazi mégiscsak a fentebbi előhang egyik mondata. Megismétlem: "Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához: a munka kényszerből mindinkább becsület és dicsőség dolgává válik."




Fotó: -a-
Lap tetejére