RSS Feed

Telefon színjáték

Váczy András - 2021. 08. 23. 8:00:10 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Telefon színjáték

Dante Alighieri, elbeszélő költeményét, az Isteni színjátékot 1307-től haláláig, 1321-ig írta. 1834-től ugyancsak élete végégig, 1850-ig dolgozott az életművét csaknem egészében átfogó nagy regényciklusán, az Emberi színjátékon, Honoré de Balzac. Ma egy új műfaj bontakozik ki, leginkább 16. századi commedia dell’arte, rögtönzött színjátékhoz hasonlatos: a Telefon színjáték.

Össznépi kezdeményezéssel burjánzik az új műfaj, az előadáshoz mindösszesen egy mobiltelefon kell. Mindenki színész, és mindenki közönség. Akár akarja, akár nem. A színtér pedig a nyilvánosság tágassága: köztér, utca, park és strand, tömegjármű, bevásárló- és munkahely, hivatal, orvosi rendelő, kocsma… A téma pedig az élet, és ami belefér. Meg a stílus (ami ugye, maga az ember).
Mellettem a buszon egy tinilány arról értekezik, hogy melyik tanár milyen uncsi, x osztálytárs milyen hülye, beszélgetőtársa helyesel, és bővíti a listát két célszeméllyel. Előttem, egy kigyúrt, fúltetkós, harmincas pasi kilátásba teszi, hogy valaki ezt, meg azt nem ússza meg, letépi a fejét, mire egy öblös hang szerint a fejtelenítésnek nincs itt az ideje, ám ennyi pénzért ő a kis ujját sem mozdítja meg. Mögöttem egy túlsminkelt, húszas éveiben járó hölgy a legújabb cuki cuccról mesél, amihez akciósan jutott, és amitől a vonal másik végén irigységhullámot kavar. Arrébb egy idősebb, kissé lehasznált nő világgá ordítja fájdalmát, és azt, hogy kész-passz, válik, már ügyvédje is van. És mintha láthatatlan rendezői kéz nyúlna a spontán színjátékba, egy negyvenes pasi, esküdözik, hogy nem ő ribancozta le, hiszen csak ő érte él, értse meg már… És elől, hallótávolságban, egy néni hosszú percek óta arról a lecsónak való paprikáról értekezik, nevezetesen, hogy amit annak árulnak, az szétrohadt szemét. Színváltásnak is felfogható a következő megállóban felszálló két suhanc: nem beszélnek, meg se szólalnak, hanem hangszóró repedésig mulatóst bömböltetnek.
(Akkor lenne hiteles mindaz, amit leírtam, ha dialógusokba szedve tettem volna. Nem lehet. A személyes- és közbeszédet oly’ gazdagon díszítik a közösülésre és nemi szervekre utaló szavak, szófordulatok, melyeket jegyzetként írva, vagy kipontozni vagy csillagozni illik. Inkább nem. Tessék hozzáképzelni.)
Egy szó, mint száz, a Telefonos színjáték kollektív, tömény életfolyam bemutatósorozata zajlik országszerte, kamasztól nyuggerig, se szünet, se függöny; lőttek magánéletnek, intimitásnak, titkok varázsának. Ráadásul a technikai fejlődést erősítve nemcsak kihangosított, hanem látványelemként, kamerával videóvá bővült az össztársadalmi színház: hallani és látni tragédiát, komédiát…

Fotó: Máté Krisztián
Lap tetejére