RSS Feed

Villámgyors lesz a Budapest–Varsó-vasút

hvg.hu - 2021. 07. 22. 14:55:10 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Villámgyors lesz a Budapest–Varsó-vasút

A helyi lakosok aggódva figyelik, az érintett települések közül többen már jó előre jelezték is, hogy mi a bajuk a Budapest–Varsó nagysebességű vasút nyomvonalával. A várhatóan majd csak a következő évtizedben elkészülő beruházás megvalósíthatósági tanulmánytervének eredményeit a héten mutatták meg – egyelőre csak az érintetteknek.

Aggódva figyelik a helyi lakosok a Budapest–Varsó nagysebességű vasút beruházásának előkészítését, legalábbis a Budapest környéki településeken.

Törökbálinton tavasszal már egy petíciót is indítottak, amiben azt követelik, hogy helyezzék át a nyomvonalat, ami “Törökbálint utolsó igazi zöldterületét”, a környékbeliek körében népszerű kirándulóhelyként is számon tartott Hosszúrétet fogja keresztülvágni, és jelentős hatással lesz az állattartással és növénytermesztéssel foglalkozó helyi családi gazdaságokra is.

A szomszédos Biatorbágyon is összefogást sürgetnek, legalábbis a várostól különálló, de hozzá tartozó külterületi Pecató településrészen élők. Mint Égő Ákos, a körülbelül 500 családból álló közösséget tájékoztató pecato.hu szerkesztője a hvg.hu-nak elmondta, bár megértik, hogy miért erre vezetik a pályát, tartanak tőle, hogy a gyorsvasút miatt odalesz a jelenleg csendes, jó mikroklímájú lakóhely nyugalma.

A mozgolódás ugyan korainak tűnik, hiszen a gyorsvasút három évvel ezelőtti bejelentéséhez képest még csak a héten mutatták be a megvalósíthatósági tanulmánytervet az érintett településeknek egy zártkörű online konferencián, és a tanulmánytervre költött másfél milliárd állami forinton kívül egyelőre csak a beruházás környezetvédelmi vizsgálatára sikerült eddig forrást szerezni (kétmilliárd forintot az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre benyújtott pályázat révén) az érintett települések közül is többen felismerték, hogy jobb, ha már jó előre szólnak.

Biatorbágy például már tavaly lépett, amikor az első hasonló konferenciát tartották a beruházásról. Rumi Imre biatorbágyi főépítész a hvg.hu-nak azt mondta, akkor azt jelezték a tervezők felé, hogy a nyomvonal túl közel húzódik a környék jelentős nevezetessége, a kirándulók körében is népszerű védett földtani érték Nyakas-kő mészkőszirtjéhez. A főépítész szerint szóbeli ígéretet kapott arra, hogy áthelyezik a nyomvonalat, és ugyan hivatalosan még nem értesítették erről, de úgy tudja, foglalkoztak a felvetéssel (a település nem képviseltette magát a most keddi konferencián).

Ott volt viszont Törökbálint főépítésze, Csenger-Zalán Annamária, aki a hvg.hu-nak elmondta, hogy a rendezvény végén maguk is tettek észrevételeket, elsősorban a zajvédelemmel kapcsolatban. A város azt szeretné, hogy a vasútvonal lehetőség szerint ne vágja ketté a település határában fekvő mezőgazdasági területeket, és ennek érdekében minél hosszabban vezessék alagútban a pályát. Csenger-Zalán Annamária szerint a tervezők azt ígérték, meg fogják vizsgálni a kérést.

Információnk szerint Budaörs is folyamatosan kapcsolatban állt a tervezőkkel szintén a zajvédelem ügyében, de más, a nyomvonal által várhatóan szintén érintett településnek nem voltak észrevételei a keddi eseményen.

Az aggodalmak nem alaptalanok, a vasútvonalat 350 kilométer per órás sebességre tervezik, igaz, a vonatok várhatóan legfeljebb 320-szal száguldanak majd rajta. Ugyan a települések közelében lesznek csökkentett sebességű szakaszok, de Biatorbágynál még a 350 kilométeres sebességű pályaszakaszt mutat a nyomvonal vázaltos térképe, és a szerelvények majd csak Törökbálintnál fognak lassítani – pont a fentebb problémásnak jelzett hosszúréti szakaszon – 120 kilométer per órára.

Ez a sebesség mindenesetre elég lesz ahhoz, mint a keddi konferenciáról a NIF honlapján elérhető beszámolóban olvasható, hogy Bécsbe vagy Pozsonyba kevesebb mint kettő, Prágába pedig három és fél óra alatt érjenek oda a vonatok, amikkel aztán egészen Varsóig, Berlinig, Frankfurtig és Milánóig is lehet majd jutni, a remények szerint a repülőgépes utazásokkal is versenyképesen.

A tervezett nyomvonalat – amit a költség-haszon elemzések és környezetvédelmi megfontolások miatt nem a legrövidebb úton, a Vértesen át vezetnek Pozsony és Bécs felé, hanem előbb a hegységtől délre Székesfehérvár irányába, majd a Móri-árkon át Győr felé – belföldi közlekedésre is tervezik használni, például Intercityk is járhatnak rajta Győr vagy Sopron, illetve a székesfehérvári leágazás révén a Balaton felé, ami reális alternatívát jelenthet az autós utazásoknak is.

Az igen jelentős, a G7.hu három évvel ezelőtti óvatos becslései szerint is 1100 milliárd forintos nagyságrendű beruházást a részleteiben egyelőre nyilvánosságra még nem hozott tanulmányterv előzetes számításai szerint többszörösen alátámasztják az évente várhatóan 20 millió nemzetközi és belföldi (távolsági, elővárosi és regionális) utas, valamint az áruszállítás és a környezetvédelem hasznai. A tanulmánytervben szereplő konkrétabb adatokkal (becsült költségekkel, nyomvonalakkal, ütemezéssel) kapcsolatban megkerestük a NIF Zrt.-t ha válaszolnak, beszámolunk róla.

A megvalósulás azonban még nagyon távoli, a konferencia előzetes anyagában azt írják, hogy
az üzemkezdet éve 2030 utáni évekre becsülhető, és az első kapavágások sem holnap lesznek. Addig még ki kell dolgozni a környezetvédelmi engedélyezési eljárásra és a nagysebességű vasúti rendszerekre vonatkozó hazai szabályozásrendszert is, amik nélkül nem készülhetnek el az engedélyeztetési tervek sem. Ezek kidolgozására várhatóan még idén kiírnak közbeszerzési eljárásokat, előbbire a harmadik, utóbbira a negyedik negyedévben. A környezetvédelmi vizsgálatokra – ami során felmérik az élővilágot –, mint fentebb is írtuk, már sikerült kétmilliárd forintot szerezni, a nagysebességű vasút műszaki szabályozási környezetének kialakításának finanszírozása a kormány döntésétől függ. Szerződés egyik esetben sem várható 2022-nél korábban.

Fotó: -a-
Lap tetejére