RSS Feed

Lakáskeringő

Zelei Béla - 2021. 06. 26. 8:00:05 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Lakáskeringő

A Józsefvárosi Önkormányzat új lakásrendelet elfogadására készül, amelyet a rendeletalkotó szándéka szerint, és a törvényi előírásoknak megfelelően társadalmi egyeztetés előz meg. Első körben szakmai szervezetek és szakértők véleményezhették a rendeletalkotást előkészítő koncepciót, most pedig széleskörű társadalmi véleményezésre kerül sor e hó végéig - olvasható a kerület honlapján.

  Aligha kétséges, hogy a tervet a Parlament legutóbbi lakástörvény-módosítása ihlette, 
amelynek végső változatát Pikó András, Józsefváros polgármestere az ellenzék sikereként könyvelte el. Pikó majd a választói számára megválaszolja azt a kérdést, hogy mennyiben tekinthető sikernek az, ha a polgármesteri tiltakozások hatására az eredeti törvényjavaslat, amely az ország egészére  – így a józsefvárosi bérlakásban élőkre is  –  vonatkozott, addig a végső, kiharcolt változat szerint már csupán az első kerületiek, és még néhány műemléki lakásban élő bérlők élhetnek a kedvezményes lakásvásárlás lehetőségével, a józsefvárosiak pedig üvegen keresztül nyalogatják a mézet.
Nézzük inkább a politikai vita lényegét: amíg a kormánypárt a lakástulajdont preferálja, addig a megszólaló ellenzéki politikusok a bérlakás-állomány bővítése mellett érvelnek.
Lássuk az elmúlt harminc év gyakorlatát: a rendszerváltáskor az önkormányzatoknak ingyenesen  átadott, 700 ezer bérlakásból mostanra alig több, mint százezer maradt. 
600 ezer lakást megvásároltak a bérlőik. 
Megvásárolták, mert az önkormányzatok eladták ezeket. Ez idő alatt hány polgármester, hány szakpolitikus emelte fel a szavát a lakásállomány csökkenése miatt? Hányan aggódtak a szociális lakhatás biztosításáért? Hányan féltették a bérleményüket megvásárló polgárokat a lakásmaffiától? Hányan aggódtak az önkormányzati vagyon elherdálása miatt? Hány bérlakást építettek, vagy újítottak fel az önkormányzatok? Közöttük például a 2019 óta ellenzéki irányítású kerületek?
Más megközelítésből: milyen gazdái voltak az önkormányzatok a rájuk bízott lakásvagyonnak? 
Köztudomású, hogy a hazai lakásállomány leginkább elhanyagolt részét azok a lakások képezik, amelyek az önkormányzatok tulajdonában vannak, szemben a magántulajdonú lakásokkal.
Az is ismert, hogy az önkormányzatok több ezer olyan rossz állapotú lakást tulajdonolnak, amelyek még szükséglakásnak sem alkalmasak. E lakások felújítására az önkormányzatoknak esélyük sincs, miközben a lakásra várók több éves várakozásra vannak ítélve.
A bérlők által lakott lakások sincsenek sokkal jobb állapotban, mert amíg a bérleti szerződésekben a karbantartást, korszerűsítést a lakókra hárítják az önkormányzatok, addig az erre esetleg vállalkozó lakók sem jelzálogkölcsönt, sem államilag támogatott pályázati pénzeket nem tudnak igénybe venni, mert a bérlemény nem tulajdon, azt a bérlő semmilyen módon nem használhatja hitel, vagy támogatás fedezeteként. Így viszont minden ilyen forrástól és állami támogatástól elesnek, szemben a lakástulajdonnal rendelkezőkkel. Ismert, hogy az elmúlt években és jelenleg is hány fűtéskorszerűsítési-, napelem telepítési és lakás-felújítási állami pályázat futott/fut ma is. Ezeket a bérlakásban élők csak irigykedve figyelik, 
de nem részesülhetnek egyikből sem.
Mindezek alapján mennyire felelős az a várospolitikusoktól hangoztatott álláspont, miszerint a tulajdonjoggal szemben a bérleti megoldást tartják megfelelőnek? Hogyan fognak pénzügyi forrásokat biztosítani a bérlőktől „megvédett” lakásállomány felújításához, ne adj Isten, bővítéséhez?
Józsefváros születendő rendelete tudja-e majd kezelni azt, hogy a jelenlegi bérlők miképp jutottak a bérleményükhöz? Szüleiktől, nagyszüleiktől „örökölték” ezt a bérleti jogot, vagy más módon, például saját tulajdonú ingatlanért cserébe költözhettek be? Lesznek-e az új rendeletben olyan átmeneti intézkedések, amelyek figyelembe veszik, hogy e bérlők a korábbi önkormányzati rendeletek ismeretében költöztek a lakásaikba, vagy ezeket a szerzett jogaikat figyelmen kívül hagyják?
A Böröcz-féle lakástörvény módosítása az első kerületiekre vonatkozóan kitért erre a problémára. Az ország más önkormányzatainak polgárai részesülnek-e ugyanebben a méltányos elbánásban? Vagy ők másodrendű állampolgárok?
Jövőre választás lesz. El fog dőlni, hogy a választók a lakástulajdont támogató, jelenlegi kormány mandátumát szándékoznak megerősíteni, vagy inkább az ellenzéket segítik a hatalomba. Ha ez utóbbi történik, akkor a megalakuló új kormánynak majd lesz lehetősége a bérlakás-programjához költségvetési forrásokat biztosítani, de mennyire felelősségteljes ez előtt a választás előtt rendeletbe foglalni egy olyan lakáspolitikai koncepciót, amelyhez nem állnak rendelkezésre a források?
Szükségszerű-e, hogy egy politikai vitának az átlagemberek legyenek az áldozatai?

Fotó: -a-
Lap tetejére