RSS Feed

Brüsszel: politikusok helyett turisták

Mogyorósi Géza (Berlin) - 2021. 06. 04. 17:46:52 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

 Brüsszel: politikusok helyett turisták

A 11,5 millió lakosú Belgium idegenforgalmi szakemberei reménykednek benne, hogy a Brexit nem szegi kedvüket a szigetországból korábban tömegesen érkező vendégeknek. A koronavírus-járvány lassú lecsengésével és az iskolai szünet rajtjával párhuzamosan már most több a külföldi. S nem csupán az EU parlament környékén.

A harmad magyarországnyi területű Belga Királyság turizmusának hagyományosan a szomszédos államok polgárai a főszereplői. Júniusban már egyre több külföldi érkezik kerékpárral, motorral, autóval, busszal, vonattal, s ritkábban hajóval, repülővel főleg az NSZK-ból, valamint Hollandiából és Luxemburgból. A 11,5 millió lakosú monarchia idegenforgalmi szakemberei reménykednek benne, hogy a Brexit nem szegi kedvüket a szigetországból korábban tömegesen érkező vendégeknek. A koronavírus-járvány lassú lecsengésével és az iskolai szünettel párhuzamosan már most több a külföldi Brüsszelben, Brüggeben, Gentben és Antwerpenben (képünkön), mint 2021 első öt hónapjában.

Ha beköszönt a forró nyár, akkor a hűs vízű, északi-tengeri üdülőövezetek és kempingek is benépesülhetnek - főleg belföldi, valamint német, holland, luxemburgi, angol és skandináv turistákkal. A Belga Királyság múzeumainak, kiállítótermeinek, koncertjeinek is egyre több a látogatója e hetekben. S talán a második félévben teljesen normalizálódhat a kulturális élet az 1830-ban alapított – hivatalosan három nyelvű – államban. A rock és pop szerelmeseit június végéig várja az eupeni „Musik Marathon”. A „Sjock Festival” pedig Gierlebe hívogat július 9.-11. között. A háromnapos belgiumi bulit augusztusban, szeptemberben továbbiak követik – szinte valamennyi zenei műfajban.

Érdekes, hogy már a 18. század hajnalán – úgy 320 esztendeje – is Hamburg volt az ezüst érmes a népesség számát illetően: anno 70 ezer nővel, férfival. Akkoriban a német nyelvterület legnagyobb „Stadt”-ja még Bécs volt. Wien 115 ezer lakósával megelőzte az Elba-parti Hamburgot és Antwerpent (66 ezer fő) is. 1750 táján már a csillogó osztrák és a poros, porosz fővárosban volt a legnyüzsgőbb az élet. Az északi kikötőváros harmadik placcra szorult, megelőzve Prágát. Ez a sorrend az 1848-as európai forradalmakig nem is változott. A nemzetállamok kialakulását követően a Német Császárságban a 20. század küszöbén az 1,3 milliós Spree-metropoliszban, valamint a 300 ezer fős Hamburgban folyt be a legtöbb adó. Breslau (280 ezer) bronz érmes lett, míg München és Drezda fej-fej mellett (240-240 ezer lakós) készült az urbanizáció újabb kihívásaira. Erről a korszakról majd egy következő történelemórán mesélek!


Fotó: -a-
Lap tetejére