RSS Feed

Világváros – júniusi szerenád

Mogyorósi Géza - 2021. 06. 02. 8:00:29 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Világváros – júniusi szerenád

Beoltva, s maszkban javában zajlik már a nyári vakáció tervezgetése. Akik úgy döntenek, hogy az EU legnépesebb államába utaznak, azoknak a német fővárosban – két múzeumozás között – a strandolásról sem kell lemondaniuk. Hiszen Berlin, s az azt körülölelő (Lengyelországgal szomszédos) Brandenburg tartomány folyókban, tavakban gazdag régió.

Nem ok nélkül imádják a magyar turisták Közép-Európa legnagyobb, 2021-ben már 3,8 millió lakosú fővárosát! Az Észak-német Alföldön fekvő metropolisz a tengerszint feletti 35-50 méteres magasságban a bringások paradicsoma. Kerékpár kölcsönzőkből nincs hiány, bicajra (10-15 €uró/nap) fillérekért lecsaphatunk. A lapos vidéken a régészek szerint már a kőkorszak derekán is vadásztak, halásztak az emberek. A vizekben, üde rétekben gazdag sík tájat az időszámítást megelőző évszázadokban sváb törzsek lakták. A keleti germán burgundok a 1. és 3. évszázadban voltak honosok errefelé és mintegy másfél ezer esztendővel ezelőtt telepedtek meg az első szláv csoportok. A vendek a Spree folyótól az Elbáig kiterjedő területet a 12. századig népesítették be, majd fokozatosan kiszorították őket a későbbi poroszok ősei. A hosszú - gyakorta véres - szláv uralomra és a későbbi korszakok „szomszédolására” napjainkban is seregnyi földrajzi név utal – a nyelvtudósok úgy vélik, hogy a „Berlin” szó maga is ószláv eredetű: posványos állóvízzel körülölelt szigetre utal.

Az „Ungarn”-ból érkező turisták idén sem árt, ha tudják: egy évtizeddel azt követően, hogy a kalandozó magyarok 908-909-ben rátámadtak Szászországra - ahol ma Gulácsi Péter az RB Leipzig labdarúgó klub sztárja - majd Svábföldre, 919-ben a szászok és a frank feudális urak egy csoportja I. Henrik néven királlyá választott egy ifjú herceget. Ő előbb a sváb és a bajor hatalmasságokkal vívott sikeres küzdelmet. Majd elfoglalta Brandenburg városát és térdre kényszerítette a mai Berlin környékén élt vendeket és ős-szorbokat. (Nem szerbek, szorbok!) I.Henrik erejét bizonyította, hogy három esztendővel halála (936) előtt megtagadta a magyaroknak való hadisarc fizetését. De az Odera és Elba folyó közötti lázadozó szlávok leigázása már az Aachenben királlyá koronázott fiára, I. Ottóra maradt. Ennek az uralkodónak a nevéhez fűződik a magyarok európai rabló hadjáratának vége. Mint emlékezetes a krónikákból I. Ottó 955. augusztus 8-án elsöprő győzelmet aratott a német és cseh hadak élén a Lech-mezei csatában őseink ellen. 962-ben XII. János pápa Rómában császárrá koronázta I. Ottót, röviddel azután hunyt el 973-ban, hogy a magyar államalapítást előkészítő druszám, Géza fejedelem hatalomra került.

Szóval a napjainkban az NSZK-ban turitáskodó honfitársunk nagy elődök nyomdokaiban szeli a kilométereket saját kocsival, netán bérelt, mocival, bringával. A cikkem elején említett Berlin-brandenburgi (nem ritkán nudista) tavak-beli lubickolást sem szabad kihagyni, s két múzeumozás, sörözés között hajókirándulást is érdemes tenni a történelmi Spree-Havel metropoliszban.      


Fotó: -a-
Lap tetejére