RSS Feed

Berlin: történelmi barangolás

Mogyorósi Géza (Berlin) - 2021. 05. 30. 8:02:04 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Berlin: történelmi barangolás

Az idén nyáron, netán 2022-ben - már arcmaszk nélkül? - a Spreenél kalandozó magyar turista főleg a múlt század építészeti emlékeivel találkozhat. De a legnépesebb német metropolisz már az 1800-as években gyors modernizációnak indult: az ipar és a kultúra kéz a kézben fejlődtek.

Picurka történelmi emlékeztető a régen érettségizetteknek: 1797-től 1840-ig III. Frigyes Vilmos állt Poroszország élén. Eseményekben bővelkedő korszaka ez a város történelmének. Fekete dátum Berlin krónikájában 1806. október 27-e. Hiszen 215 esztendeje foglalta el Bonaparte Napóleon a települést. Miután a jénai és az auerstedti kettősütközetben a franciák legyőzték a porosz seregeket. Az idegen császár három évig uralkodott a poros főváros felett, melyet 1813-ban Oroszország felől masírozva ismét „meglátogattak”. Na, danke… Napoóeon bukását követően olyan kiváló építészek, mint Schinkel, Jahn, Rauch és Lenné hozzáláttak a modern Berlin kialakításához. A 19. század derekán a városnak már 400 ezer lakója volt, közöttük számos, mesterséget tanulni vágyó magyar is.                                          

Histórikus pillanat: 1871 januárjában a versailles-i kastély tükörtermében kikiáltották a Német Birodalmat. Berlin egy csapásra az Északnémet Szövetség fővárosából a „Deutsches Kaiserreich” politikai centrumává vált. Otto von Bismarck már 1862-től porosz miniszterelnök volt, s ő lett az egységes Németország első kancellárja. Egészen 1890-ig, mígnem az elhunyt I. Vilmos unokája, II. Vilmos el nem bocsátotta. (A 206 esztendeje született „Vaskancellár” emlékét a – főváros zöld tüdejének becézett, több hektáros parkban – Tiergartenben a 21. században is egész alakos szobor őrzi és Nyugat-Berlin egyik legszélesebb sugárútja is Bismarck nevét viseli.)  

A 19. századra már megállíthatatlan volt az ipari – nem utolsó sorban hadiipari – és polgári fejlődés az afrikai gyarmatokkal is gazdagodott birodalomban. A látványos urbanizáció éppen Berlinben volt a legkézzelfoghatóbb, ahol már 800 ezer embernél is több élt, midőn 1894-ben felavatták a Birodalmi Gyűlés épületét.  A villamosok, omnibuszok, a magasvasút- (S-Bahn) és mélyvasút- (U-Bahn) közlekedés a város tempójának felgyorsulásáról árulkodott. Az első világháború idején már 2 millió polgára volt Berlinnek, s az „arany 20-as években” megduplázódott a népesség. 



Fotó: -a-
Lap tetejére