RSS Feed

Berlin – egészséges erotika

Mogyorósi Géza (Berlin) - 2021. 04. 08. 17:11:30 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Berlin – egészséges erotika

Az 1848-as európai forradalmak idején Berlinnek már 400 ezer lakosa volt. A 19. század második felében egyre több Spree-parti gyárban indult be a termelés. Londonhoz, Párizshoz hasonlóan a prostitúció is tombolt Poroszországban. Az egyházi tilalmak ellenére a kaszárnyák és manufaktúrák, üzemek férfinépe kocsmázni is nagyon szeretett.

A textil- és gépipar fejlődését segítette a jó vízi és vasúti összekötettés. Anno 1871-ben a német császári birodalom alapító kancellárja volt Otto Eduard Leopold von Bismarck. Az idős politikus modern, szociális és szexuális feszültségektől sem mentes, gyarmatokkal gyarapodott államot hagyott utódjára. Leo von Caprivi grófot 1894 őszén egy újabb herceg követte. I. Vilmos unokája akkoriban avatta fel a korszerű Reichstag épületét, melyben 2021-ben a Bundestag ülésezik.

A több nyelven beszélő, idős korában (vörös-)borongóssá lett Bismarck még nyolc esztendőt élt azután, hogy 1890 tavaszán a fiatal II. Vilmosnak benyújtotta lemondását. A monarchia következő kancellárjai is arisztokraták voltak. Mint emlékezetes, a századfordulón kapott kinevezést Fürst Bernhard von Bülow, a Bismarck utáni harmadik kormányfő. Az ő idejében avatták fel a berlini földalattit, a ma is működő U-Bahnt, a city egyik örömnegyedében. 1909-ben Bülow hercegtől vette át a stafétabotot a szintén pártonkívüli – száz éve öröklétre szenderült – Theobald von Bethmann Hollweg. Aztán 1917/18-ban sűrün jöttek-mentek az új kancellárok, miniszterek, mígnem maga a Német Császárság is összeomlott.

A Weimari Köztársaság békés korszakáról sokaknak az „arany 20-as évek” jutnak az eszükbe. A már 4,5 milliós Berlinben a fergeteges Josephine Baker fedetlen keble és banánszoknyája jobban lázba hozta az embereket, mint a kevésbé erotikus mozgású dr. Joseph Goebels propagandája. Bulla Elmától Balázs Béláig magyar művészek is százával találtak értelmes kenyérkeresetet a végzete felé rohanó világvárosban. Az NSDAP voksdiadala, az osztrákból németté lett Adolf Hitler hatalomra kerülése 1933 januárjában aztán véget vetett a „mosolyországának”. Fáklyafényben náci csizmák masíroztak a Brandenburgi Kapun keresztül. Négy hét múlva lángolt a Reichstag: majd könyvek égtek, zsinagógák, s emberek... 1939 szeptemberében megindultak a tankok Lengyelország felé.


Fotó: -a-
Lap tetejére