RSS Feed

Új határok Európa térképén

Mogyorósi Géza - 2021. 04. 10. 8:00:47 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

 Új határok Európa térképén

Hetvenhat esztendeje fejeződött be a második világháború – Európa szívében kettészakadt egy nemzet. A nyugatnémetek a „szegény rokonok”-kal kapcsolatban agyukba vésték: hiába dolgoznak, úgyis üresek a boltok, és a DDR-márka sem más, mint játékzseton.

Midőn 2021-ben sokan temetik az Európai Uniót, érdemes emlékeztetni azokra az időkre, midőn a romos kontinensen átrajzolódtak a határok! Az NSZK és az NDK 1949-es megalapítását követően a népek, hajdani szövetségesek elhidegülésének egyik legtragikusabb mozzanata volt a tartós német „testvérháború”. 1955-ig még Ausztria (Adolf Hitler szűkebb hazája) is négy megszállási övezetre esett szét. Bécs és környékén a Vörös Hadsereg ütötte fel a tanyáját. De a moszkvai diktátor halálát (1953) követően már Kelet-Berlintől Budapestig érezhetővé vált a szocialista országok polgárainak elégedetlensége. 1956 őszén hazánkra figyelt a világ! A levert forradalom után a kommunisták idegességét jelezte, hogy az NDK-ban a szovjet zóna mentén 1961-ben felhúzták berlini falat. Ez '89 novemberéig szelte ketté Németországot, sőt az egész kontinenst.

Mitagadás 1990 őszén bel- és külföldön nem mindenki osztozott az újraegyesítés mámorában. Londontól Varsóig akadtak bőven aggódó civilek és politikusok, akik a 20. század első felének két világégésére emlékeztettek. Nem kevés német maga sem hitt benne, hogy jó sülhet ki abból, ha „hideget és meleget” összeöntenek. A hajdani bonni kancellár, Helmut Kohl  „senkinek sem megy majd rosszabbul” ígérete – finoman szólva – sokaknak nem jött be.

Kezdetben az kemény márka, majd az euró alig hozta közelebb egymáshoz az EU legnépesebb államának lakóit. Politikusok, szociológusok és az értelmiség többi csoportja is naponta sürgették a 21. század elején, hogy érjen már véget az Ossi-Wessi háború. A vegyes házasságok, a nemzeti gazdasági és sportsikerek – a 2006-os foci VB „közös” megrendezése! -, a kultúra, az utazás, az autó és a sör szeretete már eddig is közel(ebb) hozta a németeket. A kommunistázás, kapitalistázás – és általában a listázás – éppúgy ostobaság, mint hogy az NDK-ban a „zebrát” gyalogos védőúttá keresztelték át anno, míg a gyári brigádokat napjainkban új „germanizmussal” teamnek hívják.

A társadalomkutatók a német-német összecsiszolódást jó három évtized múltán is legkézzelfoghatóbban a  3,8 milliós Berlinben vizsgálhatják. Hiszen ott 2021-ben is „makettként” él együtt a kettészakítottság éveiben eltérő módon szocializálódott lakosság. No meg a mintegy 500-600 ezer idegenajkú, akiknek táborához - túl a menekült hullámon? - mind több iszlámvallású, javarészt török/kurd, valamint arab tartozik. A multikultiért persze nem mindenki rajong Angela Merkel birodalmában.



Fotó: -a-
Lap tetejére