RSS Feed

Áprilisi tréfa

Mogyorósi Géza - 2021. 03. 27. 8:00:00 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Áprilisi tréfa

Amerikai adósságai elől menekült az öreg kontinensre a 19. század végén a „The Adventures of Tom Sawyer” és más világhírű művek szerzője. 130 esztendeje érkezett a porosz fővárosba Mark Twain és – kopaszodva mondom – hajdani (Haj? Dani!) fodrászom szalonja mellett ütötte fel (egyik) tanyáját.

Április 1. az a dátum „melyen emlékezetünkbe idéztetik, hogy micsodák vagyunk az évnek többi háromszázhatvannégy napján” - fogalmazott szellemesen a Spreenél otthonosan mozgó tengerentúli író. Az 1835-ben Floridában született, betűszedői és révészi képzettséggel is rendelkező Twain úr szivarozó, pipázó, bozontos üstökű, vagány öltözékű alakja a katonás német császárságban feltűnést keltett. Az olvasóestekkel - pénzkeresettel! - kombinált csavargás első állomása volt Berlin 1891 őszén. Az 56 esztendős szerző nem panaszkodott az esős, havas, zord germán klímára, hanem a füstölgő kéményekre pillantva papírra vetette, hogy „a berlini kályha a legjobb, melyet valaha is láttam.”

Harmadik európai látogatása során végül is öt hónapot élt a Német Birodalom legnagyobb városában Mark Twain. Egy levelében így méltatta a porosz metropoliszt: „a wonderful city”. Életrajzírói megjegyzik, hogy a világot Hawaiitól Itáliáig és Svájctól Palesztináig beutazó amerikai szerző csodálata nem volt üres fecsegés – később két lányát Berlinbe küldte tanulni. Szerette Bécset is a mester. Olvasom, hogy 1897 szeptemberétől 1899 májusáig lakott a császárvárosban, ahol gyermeke Clara  zongora órákat vett. Twaint még az uralkodó, Ferenc Jóska is fogadta, mielőtt visszahajóztak az Egyesült Államokba. 

Aki részletesebben kíváncsi hősünk kalandos pályafutására, annak figyelmébe ajánlom a The Autobiography of Mark Twain című New York-i kötetet, melynek előszavában ezt írja az 1910-ben elhunyt szerző: „Ebben az önéletrajzban szem előtt tartom azt a tényt, hogy a sírból szólalok meg... mert mire ez a könyv elhagyja a nyomdát, én már halott leszek... erre nyomós okom van: innen szabadon szólhatok.”

Fotó: -a-
Lap tetejére