RSS Feed

Szivar a világűrben

Csontos Tibor - 2021. 03. 13. 8:00:20 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Szivar a világűrben

A hírneves Harvard egyik legjobb csillagászának tartott és az univerzum rejtélyein töprengő Avi Loeb szerint „szivarozott” a világűr. Szerinte 2017-ben csillagközi látogató haladt keresztül a Naprendszeren. Hawaii egyik csúcstechnológiás teleszkópja érzékelte a szivar alakú objektumot, melyről Loeb úgy véli, mesterséges képződményként érkezett a Naprendszeren kívülről és száguldott tova 32 millió kilométerre a Földtől. Az általa Oumuamua névvel illetett szivart egy idegen civilizáció nyomai közé sorolja. Elméletének igazolását Földönkívüli címmel foglalta kötetbe.

Az ufóhívők nyilván csettintettek a kötet megjelenésének hírére és talán már javában falják a földönkívüli civilizáció létezésének újabb, Loeb által vélt bizonyítékait. Melyek egyike az Oumuamuának az a rendkívüli sebessége, amely arra utal, hogy csakis egy másik csillagról érkezhetett. Ám csalódniuk kell, mert a kötet nem a hollywoodi sci-fi szórakoztatóiparának terméke, hanem fizika törvényeivel dolgozik, amelyek ugye, az illúziókat teremtő filmekben nem érvényesülnek. A kötet olvasásához persze nem kell asztrofizikusnak lenni, de azért némi űrfizikai alapfogalmakkal jó tisztában lenni, mert ezek közelebb visznek Loeb érveinek, ha nem is az elfogadásához, de a megértéséhez.

 

A szerző, bár tudja, hogy a földönkívüli civilizáció témája vaskosan a popkultúra része, de ő inkább igyekszik tudományos alapokra helyezni azt az álláspontját, hogy az 2017. október 19-én észlelt objektum egy földönkívüli eredetű technológia valamely eszközének alkotóeleme. S bizonyítani, hogy nem aszteroida, nem üstökös vagy kisbolygó száguldott el nyolcvanötször messzebb a Föld-Hold távolságnál. Loeb szerint ez csupán az első ilyen objektum, amely a világegyetem lakhatóságára utal, ezért is nevezte el Oumuamuának, e hawaii szó Előőrsöt jelent. Elmélete persze nem kis vihart kavart, hiszen nem csupán természetttudományos, hanem filozófiai, vallási kérdéseket is felvet más intelligens civilizációk létének mindenféle igazolási szándéka.

 

Avi Loeb szerint e létezéssel kapcsolatos kérdésre azon a négy évvel ezelőtti napon választ kaptunk, még ha ez a válasz mindössze tizenegy másodperces is volt. Ennyi idő alatt rohant ugyanis végig a Naprendszeren kívülről érkezett objektum a Naprendszerünkön. Még ha ez egy tű is volt csak az univerzum szénakazlában. Úgy véli, ez volt a csillagközi kommunikáció első jele. Könyvében nem csupán az általa bizonyítéknak tartott tételeket sorolja. Nem mulasztja el megfricskázni az előítéletes csillagászokat, asztrofizikusokat, akik szerint ez a téma csupán különcség és csupán egy érdeklődő pillantást igényel, nem pedig kutatást, esetleg bizonyítást. Hozzáállásuk Loeb szerint nem tesz jót az ügynek, ahogyan a gyakran abszurd sci-fik sem.

 

Különös akusztikát ad az Agave Könyveknél megjelent Földönkívülinek a Mars-szondák megszaporodott száma, s a tény, hogy galaxisunk kétszázmilliárd csillagának kb. egynegyede körül kering a Földhöz hasonlóan lakható bolygó. Loeb arra ösztönzi olvasóját, hogy elmerüljön az asztroarcheológiában, eltöprengjen az olvasottakon, a tények és a szerző által bizonyítéknak vélt elemeken, s a felrajzolt összefüggéseken, hogy segítségükkel igyekezzen hozzájárulni az űrrejtvény megfejtéséhez. A TIME magazin 2012-ben talán nem véletlenül választotta be Loebot az űrkutatás huszonöt legbefolyásosabb embere közé.


Fotó: joarshop.hu
Lap tetejére