RSS Feed

Láng professzor jóslatai

Dalia László - 2021. 03. 10. 8:00:04 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Láng professzor jóslatai

Tizenhat éve múlt, hogy Láng István professzor Akadémia utcai irodájában megdöbbentem. Az akadémikus ugyanis közölte velem, hogy 2050-ben mediterrán ország leszünk, s már az épületeinket is úgy kell tervezni, hogy jóval melegebben süt majd a nap. Akkor még senki sem beszélt klíma-veszélyről, csak a tudósok írtak tanulmányokat, amelyek persze már akkor is vészjóslóak voltak.

Emlékszem, úgy kezdtem az interjút. hogy még nincs baj, 100 év alatt csak 0.7 fokot melegedett a Föld, de már egyre több a katasztrófa, egyre szélsőségesebb az időjárás és kíváncsi voltam, miből gondolja az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke, hogy VAHAVA néven egy programot kell alkotniuk, amelyben többek között már 2005-ben azt javasolják, hogy épüljön több víztározó, több gabonaraktár, mert hamarosan eljön az idő, amikor akár három aszályos év is következhet egymás után, tehát raktározni kell. Csoda, hogy a politikusok sem vették komolyan, hiszen olyan rémisztőnek tűnt ez a jövő, pedig Covid járvány még nem volt a láthatáron. 

Láng professzor a régi gárdához tartozott, ő még elhitte, hogy a politikusok az ország javán dolgoznak, s nem két-három ciklusban gondolkodnak, hanem a  gyerekeikre és az unokáikra is szeretnének hagyni valamit hagyni a kék bolygóból. Igaz, az a mostani világhoz képest, békés volt, még nem esett ketté az ország és nem a gyűlölködés volt az uralkodó széljárás. Igaz, az optimizmusát nem nagyon támaszthatta alá, hogy évente mindössze 35 millió forintot kaptak a programra, pedig egyetlen mondatuk is milliárdokat érhetett volna, ha komolyan veszik. A víztározó építés azóta sem halad, alaposan le vagyunk maradva, miközben az öntözésről is csak papolnak, de nem költenek rá. Mondta is a prof, hogy többet vizet használunk, mint szabadna, ugyanakkor hagyjuk elfolyni a természetes vizeket. Cipruson mér akkor minden csepp vizet felfogtak és nem ivóvízzel locsoltak. A szennyvizet már akkor fel kellett volna dolgoznunk, s nem beereszteni a Dunába, Tiszába, hanem újra felhasználni ipari célokra. Konkrét javaslataik voltak, többek között a Duna-Tisza között nem javasolták az intenzív növényeket,a  búza. kukorica termesztését, mert az félsivataggá válhat.

A mediterrán országokhoz hasonlóan a prof már akkor azt mondta, hogy másképp kell építkezni, gondolni kell az árnyékolásra, a belső légjáratokra és a természetes hűtésre a klímaberendezések mellett. Mondta is, hogy a mediterrán országokban boldogan élnek az emberek, csak máshogy, mint mi. Például sziesztáznak. És a professzor már akkor javasolta, hogy az alternatív energiákat gyorsabban kéne bevezetni. Furcsa, de az atomenergiáról nem beszélt, ő is a napban, szélben, vízben hitt. Attól tartok ma 35 millió forintot sem kapnának egy hasonló programra és nem is ő vezetné a Környezetvédelmi Tanácsot.

Fotó: -a-
Lap tetejére