RSS Feed

Berlin: a modern urbanizáció korszaka

Mogyorósi Géza (Berlin) - 2021. 02. 19. 8:17:16 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Berlin: a modern urbanizáció korszaka

A porosz fővárosban 1839-től volt lóvontatású omnibuszjárat az Alex és a Potsdamer Platz között. Az 1848-as európai forradalmak idején Berlinnek már 400 ezer lakosa volt, s a 19. század második felében egyre több Spree-parti gyárban indult be a termelés. A textil- és gépipar fejlődését segítette a jó vízi és vasúti összekötettés.

Anno 1871-ben a német császári birodalom alapító kancellárja volt Otto von Bismarck herceg. Az idős politikus modern, szociális feszültségektől sem mentes, gyarmatokkal gyarapodott államot hagyott utódjára. Leo von Caprivi grófot 1894 őszén egy újabb herceg követte. I. Vilmos unokája akkoriban avatta fel a korszerű Reichstag épületét... A több nyelven beszélő, idős korában borongóssá lett Otto Eduard Leopold von Bismarck még nyolc esztendőt élt azután, hogy 1890 tavaszán a fiatal II. Vilmosnak benyújtotta lemondását. A monarchia következő kancellárjai is arisztokraták voltak. Az utolsó német császár 80 esztendeje hunyt el – Hollandiában. Majdan 1941-ben oda küldött sírjára horogkeresztes koszorút a 30 évvel ifjabb Adolf Hitler. Múltba révedés! 

Mint emlékezetes, a századfordulón kapott kinevezést Fürst Bernhard von Bülow, a Bismarck utáni harmadik kormányfő. Az ő idejében avatták fel a berlini földalattit, a ma is működő U-Bahnt. 1909-ben Bülow hercegtől vette át a stafétabotot a szintén pártonkívüli – száz éve öröklétre szenderült – Theobald von Bethmann Hollweg. Aztán 1917/18-ban sűrün jöttek-mentek az új kancellárok, miniszterek, mígnem maga a Német Császárság is összeomlott. Az uralkodó emigrációba kényszerült a vesztes első világháború után! 


Fotó: -a-
Lap tetejére