RSS Feed

A millenniumi ünnepségek jótékony hatása a hazára

Mogyorósi Géza (Berlin) - 2021. 01. 10. 12:28:46 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A millenniumi ünnepségek jótékony hatása a hazára

A három városrész – régen tervezett – egyesüléséből 1873-ban született meg Budapest. Az öreg kontinens legszebb fekvésű metropoliszai között emlegetett Duna-parti település lakóinak száma az 1890-es években lépte át a félmilliót. A közlekedés és a turizmus is fellendült.

A magyar fővárosnak napjainkban 1,8 millió lakosa van. Három évszázaddal ezelőtt a Duna jobb és bal partján alig 12 ezren éltek. A 19. század hajnalán már 55 ezer főről szóltak a statisztikák. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idejére megduplázódott ez a kvóta.

A három városrész – régen tervezett – egyesüléséből 1873-ban született meg Budapest. Az Európa legszebb fekvésű metropoliszai között emlegetett település lakóinak száma az 1890-es években lépte át a félmilliót. Az 1896-os millenniumi ünnepségek (reklámjai és látványosságai) nagy lökést adtak a hazai idegenforgalomnak. A századforduló táján komoly modernizáción áteső, mind jobb közlekedéssel dicsekő magyar fővárost és annak gyógyfürdőit egyre több külföldi utazó is felfedezte.

A földalattival és korszerű hidakkal is dicsekvő közigazgatási központban az első világháború küszöbén már 900 ezren éltek. A trianoni tragédia sem fékezte le a népesség gyarapodást Budapesten. 90 esztendeje lépte át a polgárok száma az 1 milliót. A Magyar Királyság legnagyobb városában a  véres 1944-es esztendőben több, mint 1,2 millió ember élt. A harcok elcsitultával közel harmadával mérséklődött ez a kvóta. Hivatalosan a legmagasabb lélekszám 1970 és 1990 között volt. A rendszerváltás előtt már 2 millió fölé szökött a pesti és budai lakosok száma, vagyis minden ötödik magyar a Duna-metropoliszban volt bejelentve.              


Fotó: -a-
Lap tetejére