RSS Feed

Az ezer új szakember országa

Regös István - 2020. 12. 23. 8:00:27 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Az ezer új szakember országa

Néhány évvel ezelőtt, ha megkérdeztek egy fiatalt, mi szeretne lenni, például azt válaszolta, hogy programozó, orvos, de leginkább tévésorozat-színész. Volt idő, nyolcvan-száz évvel ezelőtt, amikor erre a kérdésre az volt a válasz,- miként József Attila írta az Altatóban -, hogy tűzoltó, vagy katona, talán még juhász is. A világ megváltozásával ma már a médiákban a legelterjedtebb foglalkozásként szerepel a virológus, infektológus, pandémiás, járványügyi szakértő.

Az ország legismertebb nagymamája Müller Cecília asszony, akinek kedvesen kellemetlen, éneklő hangját mindenki ismeri. Dől belőle a sok-sok szakkifejezés és már azt is tudjuk, hogy nem stylist öltözteti, Cecília nagymama saját ruhatárából maga választ öltözéket nyilvános szerepléseire. Nincs is vele semmi baj. Szemlátomást, ahogy dől belőle a szó, miként fentebb említettem, szinte könyörögve kéri, hogy saját érdekünkben tartsuk be az előírásokat.

Vajon milyen lenne, ha nem ijesztgetnének minden embert?  

Olykor téved egy-egy előrejelzésben és másképp jelenti be, hogy mi lesz holnap, mint a miniszterelnök. Semmi baj, tökéletes biztonságban, arcideg rándulása nélkül mondja, hogy a miniszterelnök valójában mit akart mondani, és amit mondott, az úgy jó. Aztán van egy kis bajuszkás infektológus és egy szemüveges, meg van egy rektor, mint főszóvivők és akad néhány segédmagyarázó is. Mindenesetre mindenki emlékszik arra, amikor Cecília nagymama nem javasolta az arcmaszkot, aztán a tömegharag megváltoztatta véleményét. Ettől még ne dobjunk rá követ, biztos vagyok benne, hogy jót akart. De jaj, annak, aki jót akar! Viszont eljutottam oda, hogy amíg Finnországot az ezer tó országának kiáltották ki, addig Magyarország az ezer járványügyi szakember országa lett. Mindenki tud valamit, mindenki ajánl valami megoldást és ami a legfantasztikusabb, elkezdünk engedelmeskedni a vírus diktálásának. Kezdjük hinni, hogy a megjelent vakcinák legyőzik ezt a kis vadállatot, a rémhírterjesztőket keményen kell büntetni, mert most már mindenki fél, mint egy vadhattyú.


Kinek a felelőssége?

Ezért nézek döbbenten, hogy még mindig valamilyen okból lazítanak a rendelkezéseken, feloldották a karácsonyi kijárási tilalmakat és valószínű, ez lesz szilveszterkor is. Borítékolom, hogy ha reggelig tömegek lesznek az utcákon, nagyszülőket látogatnak az unokák, baráti vacsorák szerveződnek, szóval, mindaz megtörténik, ami tegnap még tilos volt és holnap is tilos lesz. Csak azt remélem, mi több, bízom benne, hogy a jóslatok nem teljesülnek be és nem lesz több megbetegedés, mint korábban. Mint tudjuk, a remény hal meg utoljára, de a remény beteljesedéséhez tenni is kell valamit, például azt, hogy nem ölelkezünk, sokat mosunk kezet, fertőtlenítünk és lehetőleg kevés emberrel találkozunk. De hát, néha rosszul jár az agyunk, már nem tudjuk, kinek higgyünk, ezért hát inkább félünk. Mert jobb félni, mint megijedni. Tudok még ilyen közhelyeket, sok igazság van bennük. Szeretnék inkább újra az ezer nyugalom és béke országában élni!


Fotó: -a-
Lap tetejére