RSS Feed

Milliárdos bukta a kóser vágóhíd

24.hu - 2020. 11. 26. 9:27:32 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Nagyon jelentős veszteségekkel működik a három éve megnyílt kóser vágóhíd Csengelén. A történet főszereplője a Quality Poultry Kft.-t tulajdonló, Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amely körül egy roppant szövevényes gazdasági hálózat épült fel.

A vágóhíd mínuszai olyan nagyságrendűek, amelyek jócskán meghaladják a korábban Klubrádiót részben tulajdonló, illetve a 168 Órát kiadó Brit Média Kft. veszteségeit. Ezeket a médiumokat – a hivatalos indoklás szerint – „betegesen gyanakvó légkör” miatt hagyták ott az EMIH-közeli befektetők.
A vágóhíd veszteségeit a jegyzőkönyvek szerint rendre az EMIH pótolta ki. Arra Köves Slomóék nem válaszolnak, hogy ezt miből finanszírozták. A cégre november közepén végrehajtást jegyeztek be.
Majdnem három és fél éve, 2017 nyarán nyitották meg nagy médianyilvánosság előtt az Egységes Magyar Izraelita Hitközség kóser vágóhídját a Csongrád megyei Csengelén. Az esemény jelentőségét nemcsak David Lau izraeli főrabbi, de Fazekas Sándor, akkori földművelésügyi miniszter jelenléte is jelezte. A kormány nem csak az ünnepi eseményen vállalt szerepet: a korábbi konzervgyár helyén létesített, libára szakosodott, összesen 2,8 milliárdba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével valósult meg. Köves Slomóék a rendezvényen nem fukarkodtak a nagy szavakkal. Elhangzott, hogy ez „a világ legnagyobb kóser libavágóhídja és feldolgozója”, de azt is hangoztatták: a kóser libamájra óriási a kereslet világszerte.
A hivatalos optimizmus az idén őszre sem fogyott el – ez derül ki az EMIH által kiadott, Egység című lapból, amely a csengelei vágóhíd „sikerének” több oldalt is szentel. Interjújában Oirechman Sámuel, a Quality Poultry (QP) ügyvezetője hosszan beszél töretlen sikerről és növekedésről. A cég súlyos mínuszairól azonban egy szót sem ejt.

Milliárdos tartozások
Ha a csengelei vágóhíd megnyitása óta eltelt éveket (2017, 2018, 2019) nézzük, azt találjuk:

az adózott eredmény ebben a három esztendőben összesen csaknem mínusz 1,12 milliárd forint lett.

Évenkénti bontásban az Opten adatai szerint:

2017-ben mínusz 507 millió forint,
2018-ban mínusz 310 millió forint,
2019-ben mínusz 301 millió forint.
És ez még nem minden. Például a cég tartozás- és hitelállománya ezekben az években nemhogy csökkent volna, hanem nőtt. Ahogy az is kiderül, hogy az EMIH által tulajdonolt QP 2019-re már több mint 3,6 milliárdnyi kötelezettséget tolt maga előtt, noha ez az összeg 2016-ban még „csak” 2,8 milliárd volt. A QP 2019-es kiegészítő pénzügyi beszámolója szerint erre az évre több mint egymilliárd forintos beszállítói tartozása is lett a cégnek.

Kóser piac és vágás
Jelenleg Franciaországban él Európában a legnagyobb zsidó közösség. Ennek megfelelően az ottani kóser piacra betörni komoly üzleti lehetőség, és ez természetesen igaz az izraelire is: a QP-nak állítólag mindkettőre sikerült bejutnia. A nagyságrendről egy tanulmányból lehet következtetni: a kóser ételek világpiacát 2018-ban 19 milliárd dollárra becsülték, azzal együtt, hogy ez 2026-ra 25,6 milliárdra nőhet. A magyar kóserhús-vállalkozásokat pedig segítheti, hogy miközben Nyugat-Európa számos országában már betiltották (itt egy térkép arról, hogy hol), vagy legalábbis erősen szabályozták az állatokon kábítást nem alkalmazó kóser vágás  intézményét – Magyarországon ilyen szigorítás nincs.

Az sem jó hír a vágóhídnak, hogy míg 2018-ban (az első teljes évben) 2,8 milliárdos bevétele volt, addig ez 2019-ben 2,3 milliárdra csökkent – a koronavírus sújtotta gazdaság pedig az idén általánosságban nem sok jóval kecsegtet, hiszen a libahús eladhatóságát inkább befolyásolja a vendéglátásból származó kereslet, mint az olcsóbb csirkéjét vagy pulykáét – ez a szektor pedig ennek az évnek az egyik nagy vesztese. Megjegyzendő, hogy a 2017-es vágóhídmegnyitón még azt mondták, első körben 80-100, később 260 főnek adnak majd munkát, az Opten ugyanakkor azt jelzi,  jelenleg 30 főt alkalmaznak, ráadásul 2020 november közepén végrehajtást rendeltek el a cég ellen.

Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető elektronikus cégbeszámolóból letölthető taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül: az EMIH – egy 2020. szeptemberi döntés szerint – 300 millió forintos pótbefizetéssel kezelte a 2019-es veszteségeket. Mint ugyaninnen kiderül, egy évvel korábban ugyanez volt a forgatókönyv: az EMIH akkor 315 millió forintos pótbefizetéssel finanszírozta a 2018-as veszteséget. 2018. május 30-án pedig az EMIH saját erőből emelt 507 millió forintnyi tőkét.

Vagyis az EMIH eddig saját erőből több mint 1,1 milliárd forintnyi plusz pénzt tolt bele a vágóhídba. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a projekt elindításához sajtóhírek szerint 600 millió forint önerővel járulta hozzá: ez így együtt már 1,7 milliárd, amit már kifizettek Köves Slomóék, és akkor még nem beszéltünk a több mint 3 milliárdos kötelezettségvállalásról, valamint a masszív üzemi mínuszról, ami – a koronavírussal együtt – nem sok jóval kecsegtet erre az évre sem.

Azaz a csengelei modell úgy néz ki, hogy egy nyereségorientált társaság milliárdos veszteségeit egy állami támogatásra jogosult és a kormánnyal jó viszonyt ápoló egyház foltozza be.

Felvettük a kapcsolatot az EMIH-hel, szerettük volna megtudni, mi a jelentős veszteség oka, miként azt is, az EMIH honnan teremtette elő a több mint egymilliárdos „pótlást”. Személyes találkozást kértünk, de a hitközség ragaszkodott az írásbeli kérdésekhez. Elküldtük őket, ám a lentebb olvasható válaszukból sokkal okosabbak nem lettünk, lévén több lényegi felvetésre egyáltalán nem is reagáltak.

Lap tetejére