RSS Feed

A legszebb szemű Miss

Csontos Tibor - 2020. 11. 07. 8:01:06 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

A legszebb szemű Miss

Így emlegették a madridi lapok az 1933-as Miss Europe magyar résztvevőjét, Gál Júliát, aki ennek az évnek az elején megnyerte a Miss Hungária szépségversenyt. Az európai Misseket bikaviadalra is elvitték, ahol a leghíresebb torreádor, Ortega levágta a bika fülét és Gál Júlia páholyába dobta fel, a legnagyobb kitüntetésként, ami Spanyolországban halandót érhetett. Az ő életét írta meg Köves József az Isten veled, Tiszavirág! című regényében.

A popkultúrát mindig is megfertőzték a szépségviadalok, melyeknek már a magyarországi kultúrtörténete is lassan megismerszik. Köszönhetően többek között Köves Józsefnek, aki ezúttal Gál Júlia élettörténetét foglalta romantikus regénybe. A szerző jó ismerője a szépségversenyek magyar históriájának, hiszen néhány éve már jelentkezett az Elfelejtett szépségkirálynők című kötetével, melyben sorra vette az első hazai szépségversenyek történetét, s persze győzteseinek élet- és pályasztoriját. Közölük  a magyarországi szépségversenyek történetének hatodik szépségkirálynőjének, Gál Júliának szinte tündérmesébe illő históriája doppingolta Köves József írói fantáziáját. A négy polgári után kereskedelmi tanfolyamot végzett, és egy konfekcióüzletben midinettként, gyakornokként dolgozó, tizenhét éves Gál Júlia akár egy hepienddel végződőlányregény hősnője is lehetne, de Köves kötetének címe sejteti, hogy a hajdani szépségkirálynő sikere tiszavirágéletűnek bizonyult.

Talán hiányzott belőle mindaz, ami Gábor Zsazsában megvolt. A józsefvárosi szegény családban gazdag és fényes színésznői karrierről ábrándozó, a négy polgári után kereskedelmi tanfolyamot végzett, és egy konfekcióüzletben midinettként, gyakornokként dolgozó Gál Juli nem lett világsztár és botrányhősnő. Ellentétben azzal a Gábor Zsazsával, aki Gál Juli után csupán a második legszebbnek bizonyult a harminchármas szépségipari eseményen. Ahogyan Gál Juli is csupán második lett Madridban Miss Oroszország mögött, de ez szabott határt az álmainak. Némelyik megvalósult, de kérészéletűnek bizonyult. Maharadzsa kérte meg a kezét, amerikai milliárdos ígért neki hollywoodi filmkarriert, végül egy chilei vajkirálynak lett a felesége - két hónapig. Szerepelt revüben, s volt zsűritag gyermekszépség versenyeken. 

Az utólag íróvá avanzsált Gál Júlia utólag elismerte, hogy kevés előnyét érezte a koronájának, élete legnagyobb diadalának azt tartotta, hogy néhányan megfordultak utána az utcán, s kalapos cégek reklámra használták szerény személyét. Életének új értelmet adott azzal, hogy írni kezdett, a Színházi Élet főszerkesztője, Incze Sándor - tagja volt a szépségverseny zsűrijének is  - tárcákat közölt tőle, de Mária megkísértése címmel regényt is írt. Nem volt visszhangja, de Köves szerint igazi írói tehetség volt, a regénye kiemelkedett a kor átlagából.Gál Júlia írásaiból egy-egy részt a szerző is "vendégül látott", beépítve azokat az Isten veled, Tiszavirág! történetébe, mely történet a regényben nem érhetett igazi véget. 

A szerző ugyanis csak 1938-ig tudta követni cikkek, dokumentumok, visszaemlékezések alapján Gál Júlia életét. Igyekezett nyomokat találni a dél-amerikai magyarság régi újságjaiban, segítséget argentin-magyar társaságtól is, s arra jutott, hogy a harmincas évek végén Gál Júlia visszatérhetett Dél-Amerikába. Mindezzel együtt és mindennek ellenére Gál Júlia regénye egyszerre szolgálhat kultúrhistóriai, sajtótörténeti adalékokkal is, hiszen megismerhetjük belőle a harmincas évek elejének popkultúráját, a bulvársajtó működését. Is.
(Köves József: Isten veled, Tiszavirág! - Egy szépségkirálynő története, Kossuth Kiadó)

Fotó: kossuth.hu
Lap tetejére