RSS Feed

Tehéngát – szomorú november

Mogyorósi Géza - 2020. 11. 17. 8:00:09 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Tehéngát – szomorú november

Berlini bankomban már két éve bezárt a pénztár. Röhej. Nyakamba veszem hát a várost: sovány pénztárcájú kövér embernek nem árt a gyaloglás. Három kilométeres túrám a Kurfürstendammon, a tél közeledtével döbbenetes élmény. Mindenütt lehúzott rolók, tönkrement vendéglők, butikok.

Így novemberben már alig van levél a Kurfürstendamm (számozott!) fáin. A jó félszáz méter széles - bő három km hosszú - Választófejedelmi-gátat, Nyugat-Berlin leghíresebb bulvárját a helybeliek csak Ku’dammként emlegetik. Ez hangzásilag Tehéngátat jelent… A {2016 végén terrorsújtotta} romtemplomos Breitscheidplatz és a Halensee között elnyúló, hatsávos sugárút közepén és a járda mentén a növények jól megférnek a suhanó/parkoló járművekkel. Az arra korzózók, bringázók viruló gyógyszertárakkal, haldokló áruházakkal, végleg bezárt kisebb-nagyobb üzletekkel, üres szállodákkal, panziókkal, kávézókkal, színházakkal, no meg maszkos berliniekkel találkozhatnak. Turista sehol! A brazil bárban elnémult a muzsika és vele szemben a híres kínai étterem is csendes. Rég kihült a konyha. Már hónapokkal a most novemberben életbe léptetett németországi járványügyi szigorítások előtt! A szomszédos édességbolt és kompjúter szaküzlet szintén új bérlőre vár. Hiába. A hajdani francia autószalonban ma egzotikus halakra, tengerifalatokra csaphatunk le – drágán. A koronavírus-járvány végigsöpört a Tehéngáton is...

A Ku’dammot Otto von Bismarck kancellár - I. Vilmos császárral egyetértésben - építtette 1873 és 1886 között. De már a középkorban is itt lovagoltak ki Grunewald felé a vadászni vágyó nemesek – mesélném idegenvezetőként, ha lenne kinek. Az „arany 20-as években” különösen pezsgő volt az élet a bulváron, mely a második világháború során súlyos károkat szenvedett. Az épületek jelentős része menthetetlenül elpusztult. Ám így is számos gyönyörű, restaurált, gyakorta kupolás lakótömb sejteti, hogy milyen lehetett a régi metropolisz hangulata. A Ku’damm kereszteződéseiben és annak belvárosi meghosszabbításán, a Tauentzienstrassén seregnyi avantgárd óriás szobor segíti a tájékozódást: ezeket „Skulpturenboulevard” mottóval készítették tehetséges művészek Berlin 750. születésnapja (1987) alkalmából. A City-West arculata tavasz óta döbbenetesen megváltozott. Félszáz nappal karácsony küszöbén nyoma sincs az ünnepi hangulatnak. Közép-Európa legnépesebb, 3,8 milliós metropolisza örömtelen, csendes város. Persze a település krónikáját ismerve tudjuk, hogy Berlin – legyen szó pestisről, gazdasági válságról, nácizmusról, bombazáporról, 1948/49-es szovjet blokádról, falépítő elvtársakról – mindig képes volt talpraállni!



Fotó: -a-
Lap tetejére