RSS Feed

Salieri és Mozart a József Attila Színházban

Naszály György-Szegő Hanna - 2020. 10. 13. 8:00:05 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Salieri és Mozart a József Attila Színházban

A József Attila Színházben bemutatták Peter Shaffer Amadeus című színjátékát Koltai M. Gábor rendezésében. Salierit Fila Balázs, Mozartot Tasnádi Bence játssza.

II. József uralkodása idején Bécsben járunk, itt él és alkot Mozart. Az a Mozart, akit környezete kritizál, elutasít és bánt. Egyetlen embernél talál megértésre, csupán az udvari komponista, Antonio Salieri ismeri fel az ifjú zsenialitását. Shaffer drámaírói nagyságát dicséri, ahogy Salieri óvó szeretete Mozart zenéjének bűvöletében aljas féltékenységgé dagad, és már csak egy célja marad: megsemmisíteni az ifjú zsenit és elsöpörni életművét.

Koltai M. Gábor 2000-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Babarczy László osztályában. Íróként, műfordítóként és rendezőként friss levegőt hozott a magyar színházi életbe. Számtalan magyar dráma színpadi újraértelmezése fűződik nevéhez, így minden bizonnyal Shaffer örökérvényű színjátéka is új köntösbe bújva mutatkozik be a József Attila Színház színpadán. 

Koltai Gábor egy, a Fidelionak adott interjúban így vall a darabról: 
„Anélkül, hogy szándékosan törekednék bármilyen más előadástól való görcsös különbözésre, úgy képzelem, hogy a mi „Amadeusunk" játékosabb, könnyedebb és hangulatában változatosabb lesz, mint amilyennek a hazai nézők egy része talán megszokta ezt a darabot. Shaffer Mozartja és Salierije valójában ugyanannyira bohócszerep is, mint amennyire drámai: hiszen a bohócban rejlő komikum valójában abból a tragikus helyzetből fakad, hogy a figura folytonos konfliktusban áll az őt körülvevő világgal. Mozart és Salieri egyszerre tragikus hős és mulatságos pojáca: a folyton csetlő-botló, harsány és otromba clown meg a mélységesen szomorú fehér bohóc. Remélem, hogy ez a kettősség átsejlik majd az előadáson. Másfelől a József Attila Színházban kerül színre először a szerző átdolgozott befejezése. Shaffer 1999-ben újraírta Mozart és Salieri végső összecsapását, kivette belőle azt a szálat, amelyben az álarcos Salieri lép fel a „Requiem” megrendelőjeként, és egy sokkal gúnyosabb és izgalmasabb helyzetet írt helyette, amelyben a két figura megpróbál elszámolni közös múltjával. Ez a nagyjelenet most kerül először színre Magyarországon.”

A József Attila Színház évek óta igyekszik színesíteni palettáját, előadásainak hangvételével megszólítani a fiatalabb közönséget. Az Amadeus minden bizonnyal méltón illeszkedik a sorba. A helyenként vulgárisnak tűnő, extravagáns, de nem öncélúan profán és mai előadás izgalmas és tartalmas színházi élménynek ígérkezik. A darab által felvetett kérdések napokig üldözik az embert, hisz éppúgy szól a művészet és kultúrpolitika viszonyáról, mint a középszer és zsenialitás harcáról; erényről, művész létről, moralitásról, gátlásokról és azok hiányáról. Törvényszerűnek tekinthetjük-e Jó és Rossz fogalmát, az esendő halálát és az őt üldöző bukását? 
Az Amadeus minden érzékre hat: a rekeszizmokra éppúgy, mint az intellektusra. Míg egyik pillanatban a fájdalomtól nyeldessük könnyeinket, addig a másikban a zenei élmény homályosítja el tekintetünket. 

Fordította: Zöldi Gergely
Szövegváltozat: Zsigó Anna és Koltai M. Gábor


A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. www.theatrum-mundi.hu


Antonio Salieri:  Fila Balázs
Wolfgang Amadeus Mozart:  Tasnádi Bence Gundel-díjas
Constanze Weber, Mozart felesége:    Kónya Merlin Renáta
II. József, Ausztria császára:  Chajnóczki Balázs 
Franz Orsini Rosenberg gróf, a Császári Opera igazgatója:  Quintus Konrád
Johanna Kilian von Strack, császári kamarás:  Molnár Zsuzsanna Jászai Mari-díjas
Gottfried von Swieten báró, a Császári Könyvtár prefektusa: Galkó Balázs
Első Venticello, „Szellőcske”, hírek, rémhírek és pletykák hordozója: Előd Álmos 
Második Venticello, „Szellőcske”, hírek, rémhírek és pletykák hordozója: Horváth Sebestyén Sándor
Katherina Cavalieri, Salieri tanítványa:  Szigeti Karina


Táncosok: Pálfi Gabriella, Tonhaizer Tünde, Czakó Gábor, Horváth Ádám 
Zenészek: Németh Gábor (hegedű),  Körmendi Johanna (hegedű), Zsótér Zsófia/ Kalocsai Eszter/Görbicz Fülöp (brácsa), Agárdi Eszter (cselló)

Díszlettervező: Vereckei Rita 
Jelmeztervező: Vereckei Rita
Dramaturg: Zsigó Anna
Zenei vezető: Dobri Dániel
Koreográfus: Blaskó Borbála
Koreográfus asszisztens: Horváth Ádám 
Rendezőasszisztens: Czipó Gabriella
Rendező: Koltai M. Gábor





Fotó: -a-
Lap tetejére