RSS Feed

Demján, az arany ember

Csontos Tibor - 2020. 10. 07. 8:00:31 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Demján, az arany ember

Pontosabban: Demján Sándor is arany ember. Azzal a huszonhárom üzletemberrel együtt, akik szerepelnek Szakonyi Péter Aranyemberek című interjúkötetében, s akiket megszólaltatójuk a magyar újkapitalizmus elmúlt három évtizedének állócsillagaiként emleget, akiknek pályaíve, üzleti filozófiája üzleti iskolák tananyaga. Ha úgy tetszik, az Aranyemberek is rendhagyó tankönyv arról, hogyan lehet nagy cégeket és ezzel együtt nagy vagyont felhalmozni gyanús ügyletek, trükkös kormányzati háttérszelek nélkül. "Csupán" valódi és éles piaci helyzetekben helytállva.

Szakonyi "aranyemberei" az ugyancsak általa szerkesztett 100 leggazdagabb magyar című kiadvány szereplőiként sem azok közé tartoznak, tartoztak, akik spekulációval, pénzügyi machinációkkal szereztek vagyont. Ők az értékteremtők kategóriájába sorolandók, akik a maguk erejével, leleményességével, kreativitásával küzdötték fel magukat, s akik valóban létrehoztak valamit. A kötetben azok a beszélgetések a legjobbak, amelyekben nem csupán a tényszerűen előadott felfutásról van szó, hanem üzleti filozófiákról, kockázatvállalásról is. A két éve elhunyt  és a magyar magántőkével, a szabad vállalkozással egyet jelentő Demján Sándorral néhány hónappal a halála előtt készült a kötetben olvasható interjú. Demján szerint Magyarországon máig nem értik, hogyan működik a kapitalizmus, a piacgazdaság és nem tudják, mi a tőke.  Számára a jól működő kapitalizmus azt jelentette, hogy a piaci verseny kibontakoztatásával teret enged a tehetség kibontakozásának, az igazi vállalkozó pedig éppen e piaci versenyben képes bizonyítani rátermettségét. A magyar világ azóta sem változott, a rátermettség bizonyítását jórészt a megkérdőjelezhető közbeszerzési pályázatokon elért sikerek, az eme urambátyámos, feudális világhoz való simulások váltották fel. 

Demjánt ugyanúgy egy idő után már nem feltétlenül a pénz, hanem az értékteremtés, a minőség motiválta, miként a vagyonát a felnőtt-tartalomnak nevezett online-szolgáltatások piacán megalapozó és ma már az idejét Párizsban és Los Angelesben töltő Gattyán Györgyöt. Az autókereskedőként indult  milliárdos üzletember számára az a fontos, hogy sikerül-e maradandó minőségű produktumot létrehoznia. Cégcsoportja irányításában már nem a meggazdagodás vezérli, hanem minőségi szolgáltatás nyújtása. Miként Balogh Leventének, a Szentkirályi Magyarország Kft. elnöke is a minőség híve: üzletfilozófiájának határozott alapelve, hogy a kiváló minőség nem luxuskategória és nem is az ár függvénye, hanem alapkövetelmény. Húsz évesen vágott az üzleti életbe, a cselgáncsozásból magával hozott elszántsággal és küzdeni tudással tornázta fel magát a csúcsra. Nyílt küzdelemben, a saját erejével, saját teljesítményével vitte a legtöbbre, nemzetközileg is ismertté téve egy hazai kincset, nem felejtve el, hogy honnan jött. Cseppet sem mellesleg a vele készült interjúban is szóba került, hogy a hazai nagyvállalkozók mennyire nincsenek tisztában alapvető gazdasági fogalmakkal, például a tőkével. (Lásd fentebb.) Balogh Levente a legegyszerűbb fogalom magyarázattal szolgál: " Számomra a tőke az a pénz, amit nem veszünk ki a cégből, amiből a vállalat működik."

Tanulságos interjú készült a "pharmavitos" Somody Imrével is, akit egykoron az ország három legnagyobb adózója között tartottak számon, s aki hiába vette meg a legendás Centrál kávéházat, az már rést ütött a sikersztoriján. Megszólal még többek között a nyalókaüzemből ingatlanbirodalmat felépítő Futó Péter, a Pogácsakirálynak megkoronázott fornettis Palásti József, egy másik "koronás fő", a műkörömkirály Jákob Zoltán, a korábban Európa egyik legjelentősebb logisztikai-fuvarozó cégét üzemeltető Wáberer György, a médiabirodalmat és kávézóláncot építő és Oroszországban is üzleti-anyagi sikert bezsebelő Füzesi Attila. Csupán két (!)üzletasszony szerepel a kötetben, a Nanushka divatmárkát felépítő Sándor Szandra, valamint Kósa Erika, akit évekig a leggazdagabb magyar üzletasszonynak tartottak, vagyonát cége, a Brokernet fénykorában 34 milliárd forintra becsülték. Szakonyi e kötetének valamennyi interjúja az elmúlt évtized Magyarországának sajátos üzleti, gazdasági térképe trendjelzésekkel, sokszor a mélyből indulva, szívós munkával, kockázatvállalásokkal is felépített cégbirodalmakkal, az üzleti világ saját utakat kiépítő személyiségeivel. 







Fotó: -a-
Lap tetejére