RSS Feed

Nincs Párbeszéd

Dalia László - 2020. 09. 22. 8:00:23 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Nincs Párbeszéd

A Párbeszéd afféle álságos szavunk lett a mostani politikai kurzus idején, s Forgács Iván ezt bravúrosan levezette a hétvégi Népszavában.Mert miközben azok, akik próbálnak kimaradni a szócsatákból, s nem megítélni, elítélni a mostani rendszert, azok Párbeszédet sürgetnek. Ám hogyan lehetne azzal békésen beszélgetni, aki nap, mint nap erőből játszik, s az utolsó tereket is elfoglalni vágyik?

Már nem nézem a vitaműsorokat, mert legyen az a Hír TV-n vagy az ATV-n, ahol még egymással szemben leültetik a két oldal embereit, már az elején elszabadulnak az indulatok, az érvek visszapattannak a páholyban ülő kormánypárti hordószónokoktól, akik még mindig keveslik a kultúrában a térnyerésüket és milyen igazuk van, másutt már nincs ellenállás, elfoglalták az utolsó gazdasági, tudományos, és művészeti bástyákat is. Az utóbbiban még vannak hátvédharcok, különösen a színművészetisek rondítottak bele az egyetemek autonómiájának végső eltörlésébe. magára is hagyták Vidnyánszkyt, aki viszont elment a végső határig, már szépen nem tud visszavonulni. Szomorú, ha valakit a saját fia is megtagadja, igaz nem hagyott neki más lehetőséget, hiszen ifj. Vidnyánszkyt azok tanították évekkel ezelőtt, akiket az apjuk durván megsértett. 

És tényleg. A Hír TV Csörtéje nézhetetlen, mert hiába próbál észérvekkel hasítani Szakonyi Péter és Horn Gábor, G. Fodor Gáboron és Gajdics Ottón nem fog a golyó. Sorosoznak, lenin fiúznak és libernyákolnak. A  műsorvezető M. Dobos Marianne róka ábrázattal hallgatja őket, s aztán mint egy vércse lecsap a balos oldalra, amely így biodíszlet gyanánt szolgál. Ez a műsor így aztán nézhetetlen, csak azt nem értem, hogy Szakonyi, Horn vagy éppen Závecz mit keres ott, hiszen állandóan vert seregként kell távozniuk, legfeljebb hangerőben, indulatban tudnak felzárkózni, így is, úgy is, lesöpri őket a túlerő. A minap én is láttam az ATV-n a Csattot, ahol Rónai Egon persze egészen más műsorvezető attitüdöt képvisel, mint Dobos kisasszony, de ezúttal ő is tehetetlen volt, hagyta is, hogy Kálomista Gábor erőszakkal próbálja lenyomni az ellenfeleit, s ha nem volt érve, akkor azt mondta, hogy az nem az ő asztala, arról nem tud. Legalább ilyenkor rászólhatott volna Rónai, hogy ez így nem fair. Karsai György viszont szellemesen és könnyedén érvelt, az objektív néző szemében győzött is, még sincs értelme az efféle vitáknak, mert a párbeszéd megszűnt. Ja és a Másik oldal Bekő Pétert tudta előállítani, aki egy légből kapott, általa vizionált helyfoglalást ismételgetett, mintha Zsámbékiék még Aczél idején elfoglalták volna a magyar színházakat. No, ilyesmi akkoriban meg sem történhetett volna, s harminc év alatt nem is emlegette fel senki. Persze, meghívhatták volna Gregor Bernadettet is, akinek azóta is gyomorgörcse van, amikor elmegy a Vas utca mellett, mert ott valódi pofonokat és csókokat kértek a tanárok. Hú, ez aztán szörnyű megalázó lehetett...

A közmédia lenne egyébként a legjobb terepe a Párbeszédnek, de mint tudjuk, azok a csatornák nem működnek. Talán a nemrégiben elhunyt Lovas István volt az utolsó, aki Bayer Zsolt Sajtóklubjában felemlegette a jobb szélről, hogy legalább választások idején ez volna a dolga a köztévének. A többieket úgy látszik ez az apróság nem zavarja vagy csak nem mernek vitába szállni a vezénylő tábornokkal, aki eddig csak egyszer vallott média ügyben kudarcot, amikor nem sikerült a Gazprommal megvásároltatnia az RTL-t. Ám mint tőle tudjuk, a németek rosszabbul állnak demokráciában, nálunk nagyobb a sajtószabadság, színesebb a média. És milyen igaz, elég csak a világhírű Klubrádióra gondolnunk, amely az utolsó (ellenzéki) mohikán lesz a XXI. századi magyar rádiózásban. Van még mit tanulniuk a német kereszténydemokratáknak...




Fotó: Almássy Aurél
Lap tetejére