RSS Feed

Rágó és bambulaság

Csontos Tibor - 2020. 09. 12. 8:00:04 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Rágó és bambulaság

Sok mindenre gondol az ember karantén alatt és a vírussal megkoronázott hétköznapokban, de arra bizonyosan nem, hogy 2020 nem a rágógumi éve lesz. Márpedig egy, a rágógumiról rendezett kerekasztal beszélgetésen azon rágódtak az édességipar szakemberei, hogy mi lesz a már ötezer éve fogyasztott rágógumi következő ötezer évében. Miután az idei esztendőben a COVID-19 a rágógumi piacon is nagyot ütött. Kétségtelen, az arcmaszk mögött nehéz tornáztatni a rágóizmokat. Arról pedig szó sem lehet, hogy fel is fújjuk a bubble gumot.

S aki még nem tudná, a rágógumi amolyan impulzív termék, vásárlása hirtelen ötlet nyomán csupán pillantásra, a kasszazónában elhelyezett polcok látványának impulzusa alapján történik. Csupán a legrágóizmosabb hívek írják fel az otthoni bevásárló listára a liszt, a cukor, az étolaj és a babaszappan mellé. S hát kinek jutna eszébe, hogy az online vásárláskor rágógumit is rendeljen? Mi tagadás, rossz idők járnak a rágógumik piacára. Is. Pedig az utóbbi időkben konjunktúrája volt az édesipar e termékcsoportjának, hogy némi szakszerűséget vigyünk a megtorpanás helyzetleírásába. Miközben ünnepelnünk kellene, hiszen Magyarországon éppen ötven éve, hogy lezárult a magyar rágógumi gyártás első teljes éve. Ekkor a Csemege Édesipari Vállalatnál már ontották a francia gépsorok a golyóformájú echte magyar rágógumit. Addig csupán trafikok pultjai alól vagy az orkánkabáthoz és a nylonharisnyához hasonlóan nyugati turistautakon beszerzett amerikai chewing gumhoz lehetett hozzájutni.

A Dollárpapa című, 1954-ben készült film egyik jelenetében  az Amerikából hazatérő Hoffmann nagybácsi rágógumival kínálja az őt fogadó Szekeres ügyvédet, s közben megjegyzi: Nem lenyelni, hanem rágni! A filmíró Gábor Andor poénja persze ült a mozivásznon, miközben lehet, hogy néhányan már rágógumizás közben nézték a filmet a moziban. Majd jött a nemzeti büszkeség, a magyar rágógumi, ami eleinte szinte státuszszimbólumnak számított, a gyufa- és zsilettpenge címkéhez hasonlóan a rágógumi címkéjét is gyűjteni kezdték., a legnépszerűbb a Turbó autós és a Donald kacsás volt, azzal is reklámozták, hogy helyettesíti a fogmosást. 

Egy korabeli szakirodalomból  kiderült, hogy a rágógumizásnak viselkedéskulturális avagy viselkedés kulturálatlansági hatása is van, emiatt a rágózás olykor be került egy-egy Tudni illik, hogy mi illik? viselkedési szabálygyűjteménybe is. Valaki ezzel kapcsolatban azt is leírta, hogy " A gumirágás nem áll jól értelmes arcú ifjúnak, s bármennyire is erőlteti a bambulaságot, nem megy a dolog". Sejtelmem sincs, mit jelent a "bambulaság", talán az elbambulásra, a bambaságra utal, ami olykor azért, szó se róla,  - cseppet sem az evolúciós fejlődés jeleként - fellelhető egy-egy rágógumizó orcáján. A másik végletet képviselte viszont a rágógumizás hazai szakirodalmában az a vélemény, mely szerint " A rágóguminak döntő hatása lehet a serdülő lélek pallérozásában és kiválóan alkalmas arra, hogy a tétova ifjúságból markáns helo-bojt formáljon". Talán a tétova ifjúság markáns, Hello, boy! képviselőire gondolt a szakíró? Ezen még rágódnom kell kicsit.

Hello, boy! ide, Hello, girl oda, igazi élvezeti  és közszükségleti cikké vált a bubble gum és a chewing gum. Csak megérjék a következő ötezer évet. 




Fotó: szajapolas.network.hu
Lap tetejére