RSS Feed

Hanki Tank Vumen

Csontos Tibor - 2020. 08. 24. 15:04:57 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Hanki Tank Vumen

A veresegyházi asszonykórus is örvendezhetne, mily kecses Leopárdok szökkentek a tatai páncélosok közé. Mégpedig a z'zi laboros Hanki Tank Vumennel, amit Mick Jagger is lógó nyelvvel hallgatott, mondván, e népi hímzéses társulatnak mily jó kis indulót farigcsáltak a Honky Tonk Womanből. Persze, semmi köze a Stones-nótában foglalt country báros hölgyeknek a Leopárd tankokhoz, de mivel vagyunk a csodák forrása, menetinduló született a lánctalpasokat üdvözlendő.

Persze, ma még nincsenek vumenek a harckocsizó legénységekben, kamaszkorunk kultikus, hatvanas évekbeli lengyel filmsorozatában is legfeljebb egy németjuhász kutya furakodott a négy páncélos közé, akik egy szovjet gyártmányú T-34-es harckocsival kalandoztak a második világháború frontvonalában. Miként nemzedéki élmény volt Princ, a katona vagy éppen az Angyalbőrben is, nagyon kevés tankos jelenettel, de az utóbbi sorozat főcímzenéje is felért egy indulóval, szerzette a csikidamos Szikora Róbert, akinél ugye, szájában csutorával ballagott a katona. Nehéz a dolga a katonának, árulta el a Bikini, Ákoshnál is ott volt a katona imája, a bakancsos Edda megénekelte a támaszpont őrtornyába zárt katona magányát, az Omega hajdani Naplementéjében egy katona feküdt golyóval a szívében, a fegyverkovácsról szóló dalában pedig ott volt, hogy ne csináljunk soha többé fegyvert.

Ami persze nem jött be, jött viszont hozzánk is a világ harmadik legdrágább harckocsi típusa, a Bundeswehr típustankja, a Leopard, névadója macskaféléje után, a Panthera Pardus. Nos, ennek ünnepére írta meg páncélos menetindulóját a nemzeti öntudat és a nemzeti büszkeség rockzenekaraként ismert Kárpátia együttes, melynek nem ismeretlen a műfaj, hiszen írtak már Határvadász indulót is. Most a páncélosokat örökítették meg, mégpedig a tatai alakulat felkérésére. „Csak két szerelmem van nekem, de van nekem: egyik a hazám a másik kedvesem, értük élek, s ha kell, értük halok. Magyar páncélos vagyok!” – hallik néhány soruk, melyből nekem tetszik ez a „Van nekem, de van nekem”, mert nem csupán prozódiai bravúr, hanem amolyan igazi, népiesen mulatós-magyaros, vircsaftillatú taktus. 

Egyébként a zenekar ihletmerítésként megnézhette ezeket a lánctalpas nagymacskákat, örömmel is vállalták a feladatot, mert miként írták, „A zenekar mindig is katonaság párti volt, és örülünk a haderőfejlesztésnek.” Szelfi is készült a Leóval, de az egyik zenész sajna, nem lehetett az ihletforrásnál készült képen, „mert nem tudta elintézni, hogy elengedjék a munkából”. Lám, ilyen egy pacifista munkáltató.

 Az is lám, hogy beindult az ellen, s azonmód felidézte, mire hajaz ez a kárpátiás páncélosrock. A Best of Communism egyik slágerének szövegére: „Munkásőrnek egy baja, így van-e?! / Mért nincs három élete, élete? /Egyiket a pártnak adja, másikat a párja kapja, / A harmadikkal egy a fegyvere”. Csak nehogy pereljen az idén újjáéledt munkásőrség…


Fotó: libri.hu
Lap tetejére