RSS Feed

20. századi pesszimizmus

Mogyorósi Géza - 2020. 07. 27. 8:00:49 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

20.	századi pesszimizmus

Erdélyben látott napvilágot Oláh Sándor „Kényszerek és tanúságtevők” című kötete. A bő 300 oldalas könyv arra vállalkozik, hogy magán történetek felidézésével vázolja fel a múlt század társadalmi változásait „külső hatalmi kényszerek és egyéni döntések metszéspontjain, falusi és városi környezetben.”

Már az Oláh könyv pesszimista alcímével sem lehet teljesen egytértenem. „Történetek a legrosszabb évszázadból” - olvasható a csíkszeredai kötet borítóján. Hm. A régebben kiírtott amerikai indiánok rezervátumokba préselt utódai, avagy az Afrikából elhurcolt rabszolgák leszármazottai is így gondolják? És itt a Kárpát-medencében az analfabéta szülők iskolázott gyermekei? Meg a 20. században szavazójogot kapott nők és férfiak? Nekem a civilek és katonák millióinak életét megmentő „csodaszer”, a penicillin és a magyar Nobel-díjak is eszembe jutnak a kétségtelenül véres múlt századról.

Elfogult vagyok, akkor voltam fiatal. Nekem a 60-as évek nem csak a kisdobos nyakkendőt és a vietnámi háborút jelentette, hanem Jurij Gagarin és a többi hős űrhódítását is. Verne Gyulai regényeinek „mértéktelen” fogyasztását. S az 56-os disszidens rokonaim első (bátortalan) látogatásait a Bécsben bérelt bogárhátú Volkswagennel. A sajna kútba ejtett, patronos ajándék coltot, s az amerikai rágógumi és kóla ízét. S azok a felejthetetlen nyarak a Balatonnál és a Bakonyban! A gimnáziumi szerelmek, máig tartó barátságok, a diszkózás, az autóstopolás, majd a 80-as években - friss diplomával a farzsebemben - a első nyugat-európai kiruccanások is szorosan hozzátartoznak az én múlt századomhoz, évezredemhez a kontinens szívében. Budapesten!

Persze lehet, hogy száz évvel Trianon (Erdély?) után szemlélve nem ilyen klassz dolgokra emlékeznek a magyarok! Oláh Sándor azt írja: „Kivételesen kegyetlen időszak volt, amelyet könyörtelen diktatúrák, szörnyű genocídiumok és minden korábbinál pusztítóbb háborúk tettek emlékezetessé (…) ideológiai konfliktusok sokasága, az embertelenség tobzódása, a sokféle politikai gyilkosság, valamint a civil népességgel szemben a háborúban elkövetett mérhetetlen brutalítás és népírtás volt a fő jellemzője." De nem csak! A gyarmatok felszabadulását, önálló, szabad államok születését, a gyermekhalandóság csökkenését, az életszínvonal emelkedését is hozta az elmarasztalt 20. század. Holdra szállással, új felfedezésekkel és találmányokkal, a kommunikáció és a közlekedés tempóváltásával. A berlini fal ledőlésével. Durva környezetszennyezéssel és seregnyi (szellemi) kór terjedésével. Szóval „Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk!”


Fotó: -a-
Lap tetejére