RSS Feed

Regős vendéglő - Délidőben már telt ház

Dalia László - 2020. 07. 12. 17:22:10 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Regős vendéglő - Délidőben már telt ház

Három hete, hogy újra kinyitott a Regős Vendéglő. Akkor a tulajdonos, Regős Péter azt nyilatkozta,hogy "Ha nullszaldóra, vagy kis mínusszal kihúzzuk két hónapig, akkor már elégedett lennék, vagyis nem kéne újra bezárnom." Úgy tűnik, a vendéglős jól számolt, mert a harmadik hétre elérték, sőt kicsit meg is haladták a nullszaldót. Igaz, ebben rengeteg munka, sőt szervezés van.

Immár 17 éve, hogy egy belvárosi szenes pincéből kialakították a családi vendéglőt, s  4 éve folyamatosan tele volt az üzlet, délben és este is. A vendégek 80 százaléka külföldi volt. A vírus ezt verte szét, s a kollégák, ahogy Regős Péter meséli, fizetés nélküli szabadságon voltak, többen próbáltak közben is dolgozni. Volt, aki a Tesco egyik áruházában a húsos pultban dolgozott, s volt, aki a kelenföldi busz pályaudvaron buszokat takarított a férjével. Három hete csökkentett fizetéssel is örömmel álltak be, s jól tudják, hogy a tulajdonos milyen kockázatot vállalt. 

Amikor a hét közepén, késő délután beállítottam a vendéglőbe épp árut hoztak, s bár az ebédidő elmúlt, a vacsoraidő pedig még messze volt, négy asztalnál is ültek, s háromnál külföldiek. A tulajdonos maga is pakolta az árut, hiszen egyelőre kisebb létszámmal üzemel a vendéglő, miután nem lehet kiszámolni, hány vendég tér be. Erre mondja a vendéglős, hogy egyelőre nem lehet tervezni a jövőt, máról-holnapra élnek, hiszen nem szeretne ismét bespájzolni áruból, hogy aztán kidobhassa, s új embert is akkor vesz fel, ha már stabil lesz a forgalom.

-Nem bántam meg, hogy kinyitottam -mondja Regős Péter. -Miközben több éttermen még mindig zárva táblát látni és a szállítók is panaszkodnak, hogy kevés a megrendelés. Az első hét borzasztó volt, 12-15 ezres napi forgalom,s az vízre sem elég. A második héten már kezdtek visszaszállingóznia  vendégek, s ez különösen ebédidőben igaz, amikor 40-50 menüt már el tudtunk adni. Ez már alapnak jó volt, s miután egy táborból is jöttek két hétig ebédelni, a harmadik hetünk már egész jól alakult, néhány forint nyereséget produkáltunk. Igaz, szerveztem iskolai találkozót, majd egy régi vendéglősökből álló baráti társaságot is összetrombitáltunk, de este még mindig csak 3-4 asztalnál ültek. A hétvégék erősebbek, akkor magyar vendégek térnek be. Azon még így is meglepődtem, hogy jöttek oroszok, olaszok és angolok is, Egy német házaspárt az egyik szálloda recepciósa küldte, mert töltött káposztát akartak enni. Úgy látszik, hogy a hotelben áradoztak a magyaros vendéglőnkről, mert a szálloda együtt szeretne velünk működni...

Fotó: Almássy Aurél
Lap tetejére