RSS Feed

Márai vidéke

Mogyorósi Géza - 2020. 07. 03. 8:00:16 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Márai vidéke

Az Osztrák-Magyar Monarchiában 120 esztendeje jött a világra Grosschmid Sándor Károly Henrik. Ne restellje az Olvasó, ha nem hallotta még e hosszú nevet, hiszen nemzetközi hírű írónkat mindenki, mint Márai Sándor ismeri. Az USA-ban 1989-ben elhunyt honfitársunk művei, naplói 2020-ban is népszerűek.

Egy polgár vallomásai, Eszter hagyatéka, A gyertyák csonkig égnek – megannyi, a múlt század első felében megjelent kötet címe jut eszembe, ha tehetséges zsurnalisztánk, irodalmárunk nevét hallom itt Németországban. Amennyire ismert Márai Sándor (1900-1989) kalandos élete és (ma Szlovákiához tartozó) városa, vélhetően annyira keveset tudunk a település környékéről. Jómagam sajnos úgy negyven esztendeje nem jártam arra... A tengerentúlon idős korában öngyilkosságot elkövető mester születésének 120. évfordulója kapcsán egy fiatalabb szerző munkáját ajánlom figyelmükbe. Címe: „Kassa-vidék településképei”.

A 44 éves műemlékvédelmi szakember, dr. Tamáska Máté érdekes kötete elsőként nyújt betekintést a rendkívül változatos, magyar-szlovák táj építészeti örökségébe. Járványmentes időkben szeretünk északi szomszédainknál kirándulni, sörözni, falatozni, múzeumozni, netán síelni. Joggal népszerű Kassa: annak vidéke is megér egy kiruccanást! Tippeket dr. Tamáska úr könyvéből kaphatunk. A mérnök-szociológus olvasmányosan kalauzol minket e romantikus táj építészeti örökségébe, „ahol sűrűn váltják egymást az alföldies és dombvidéki mikrovilágok, a Szepességet idéző kisvárosok és a régies irtásfalvak. A településeken földszintes és emeletes parasztporták, fa-, vályog- és kőépítészeti emlékek, kereskedőházak, tisztviselő villák alkotnak karakteres utcaképi együtteseket.“

E sokszínű múltra borul rá a 20. és 21. század rohamos átalakulása: Márai tán rá sem ismerne! A háború, a térkép átrajzolás, az iparosítás, a turizmus és a szuburbanizáció megannyi morfológiai lenyomata. A „Kassa-vidék településképei” című könyv „elméleti hozadéka, hogy keretet kínál a régió és társadalomkép sokat hangoztatott, ám részleteiben ritkán elemzett összefüggéseihez.“ A bő félezer oldalas aktuális mű szerzőjének központi fogalma „az örökséghelyzet, amely a történeti építészetet nem lezárt múltként, hanem napjainkban is ható urbanisztikai tényezőként értelmezi. Az összefoglaló tanulmányból, valamint a táj- és település-lexikonból összeálló kötetet számtalan ábra, tematikus térkép és fotó, köztük több tucat légi felvétel illusztrálja“ - ráadásul angol nyelvű összefoglalóval. Szerintem a  Grosschmid család is örömmel forgatná ezt a hasznos munkát!

Fotó: -a-
Lap tetejére