RSS Feed

Lemondott a zöld csúcsmenedzser

napi.hu - 2020. 06. 23. 9:14:36 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Lemondott a zöld csúcsmenedzser

Henrik Poulsen, a dán május végén még az európai kormányokat ostorozta a merészebb karbonmentesítés érdekében, ám a napokban, teljesen váratlanul bejelentette lemondását. A világ legfenntarthatóbb vállalatának vezetője nem beteg, nincs a háttérben céges vagy magánéleti botrány sem, és a vállalat sincs már semmilyen értelemben válaszút előtt, így a döntés valódi okait egyelőre senki nem tudja.

"Ma lemondtam az Orsted vezérigazgatói posztjáról. Nehéz döntést hoztam, mivel mélységes szerelem köt az Orstedhez, a csapathoz és az általam követett elképzelésekhez - de ennek ellenére a helyes döntés hoztam meg. Befejeződött az Orsted átalakulása, megteremtődött egy erős platform a globális, zöld növekedéshez. Így arra a következtetésre jutottam: ideje, hogy lemondjak, és időt szabadítsak fel más kihívások felvázolására" - írta ki a Linkedin oldalára június közepén Henrik Poulsen. Dánia egyik legismertebb, legsikeresebb menedzsere, aki alig nyolc év alatt a feje tetejére állította mindazt, amit a dánok odahaza és a világban az energetikáról gondoltak.

Mielőtt Poulsen 2012-ben megérkezett az akkor még Dong Energy néven futó energetikai termelő és szolgáltató cégóriáshoz, már volt pár látványos mutatványa. A most 53 éves szakember karrierje elején, gyorsan jónevű tanácsadóvá nőtt a McKinseynél, majd a dán digitális kommunikációs ipar alapkövei közt számon tartott TDC felső menedzsereként lépett egy nagyot előre. Ezt követően viszont hét évet ölt abba, hogy a digitalizáció korára öregessé, izgalmatlanná vált Legót új pályára állítsa - és megmentse az elmúlástól.

Amikorra a legós-misszió sikerrel zárult, 2012-ben valami hasonlót várva tőle kereste meg a Dong Energy. Noha a vállalat kívülről nem nézett ki rosszul (szénre, földgázra és kőolajra épített energetikai mammutként diktált a piacon - mindemellett például a széntüzelésű erőművek egyik legjobb fejlesztőjének számított a világon), valójában elég nagy zűrzavarban élte a napjait. Nagy veszteségei voltak a gázipari tevékenységének visszásságai miatt, ráadásul a korábbi vezérigazgató ellen - annak megkérdőjelezhető üzleti döntései okán - éppen vizsgálat zajlott, és ebből a helyzetből a belsősökkel a Dongnál nem találták a kiutat.

Poulsen 45 éves volt, amikor igent mondott a Dong Enegry vezérigazgatói posztjára, ám az első években inkább csak figyelt és szemlélődött. Az időt a cégen belüli "szintfelmérőkkel" és iparági szereplőkkel generált párbeszédekkel töltötte ki. Aztán nem kis meglepetésre, azzal állt elő, hogy a cégnél teljes portfólió-, és perspektíva váltásra van szükség. Nem csak szimbolikus jelentése volt annak, hogy a Dong Energyt az elektromágnesességet feltaláló dán tudós (Christian Orsted) után, 2017-től Orstednek hívják, mivel a névcsere mögé Poulsen a vállalat teljes irányváltását is becsomagolta.

A vezérigazgató látásmódjáról és a mindenkori világhoz való viszonyáról sokat elárul egy közösségi oldalon nemrég megjelent hozzászólása, melyben azt írta: "kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt túlnyomórészt dán közüzemi és olaj- és gázipari társaság voltunk, olyan munkavállalói bázissal, amelyet fehér, dán férfiak uraltak". Szerinte ma már a sokféleséggel és a beilleszkedéssel kapcsolatos erőfeszítéseikkel lehet őket jellemezni, és ezeket a projekteket az Orsted fenntarthatósági jelentésébe is rendere beleírják. S noha közel sem érték el a szükséges célt, azt írta: ő lát biztató jeleket. (Mindezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert "ideje felszólalni a rasszizmus és az igazságtalanság ellen (...) amelyben személy szerint erősnek érzem magam" - írta.)

Míg a kétezres évek első évtizedének végén a Dong az energiaszükségeltének 85 százalékát fosszilis tüzelőanyagokból állította elő, mára, Orstedként közelít ahhoz, hogy ugyanezt az arányszámot kizárólag zöldenergiából érje el. Ez úgy lehetséges, hogy a vállalat szakterülete mára a tengeri (offshore) és szárazföldi (onshore) szélerőműparkok, napelemes rendszerek és erőművek, energiatároló infrastruktúrák építése és üzemeltetése lett, emellett a világ egyik legjelentősebb bioenergia-erőmű fejlesztője, építője és üzemeltetője is. Vagyis: az Orsted a zöldenergia termelés globális zászlóshajója.

Poulsen mindenki másnál hamarabb átlátta, hogy a drága passzió, amit a grandiózus méretű megújuló energiás erőművek létesítése és működtetése jelentett még 2010 tájékán is, a világ új, egyik legolcsóbb és leghatékonyabb termelő erőivé változnak át. Ezért, az üzletileg sem elhanyagolható szempontért pedig úgy döntött, hogy az Orstednek minden felhajtható és befektethető tőkét meg kell találnia, be kell forgatnia. Az, hogy jó üzlet lehet "az energiaipar megmentése", mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vállalat értéke a 2016-os tőzsdére menetelhez képest több mint kétszeresére, 40 milliárd dollár fölé nőtt, s részvényeit ma is "történelmi csúcson" jegyzik.

Pedig még 2018-ban is, amikor Poulsen bejelentette, hogy a gyökeres átalakítás érdekében további 200 milliárd eurónyi beruházást készít elő, sokan még nem hittek neki. Aztán mégis így lett, mégis az történt, amit a CEO előre jelzett, és ezt a tőzsde is visszaigazolja. Három éve egy darab Orsted részvényért még épp csak megadták a 250 dán koronát, aminek árfolyama jelenleg viszont már 760 korona felett (azaz: mintegy 35500 forinton) van. Poulsen vezetése alatt az Orsted stratégiai átalakítása olyan mutatványnak bizonyult, ami csak az Amazonéhoz és az Apple-éhez mérhető a világon - jegyezte meg a Bloomberg.


A horizonton: Hornsea Szélerőműpark (Egyesült Királyság, 2019)
Wikipedia
Alig nyolc hónapja, hogy a Napi.hu megírta: az Orsted a világ leghatalmasabb szélerőművét építi az Egyesült Királyságban (2009-ben is ezé a cégé volt a világ legnagyobb tengeri szélfarm építési elképzelése, de az akkori elképzelésben az 1800 megawatthoz (MW) 500 szélturbinára volt szükség; a Hornsea-1 viszont 174 darab óriási, valójában már következő generációs szélturbinája több mint 1200 MW kapacitással bírnak) Ehhez most már hozzá lehet tenni azt is, hogy Poulsennek a Hornsea-1-en keresztül alaposan benne van a keze abban is, hogy a britek éppen most lépték át Spanyolországot az európai uniós szélenergia termelési rangsorban.

A britek Németország mögött a második legtöbbet termelő országává lépjenek elő; ahogyan azt az európai energiapiacot elemző és szakértő EnAppSys legrissebb jelentése közölte: 2020 első 23 hetében Németország összesen 69 TWh szárazföldi és tengeri (on-, illetve offshore) szélerőműben termelt energiát adott a hálózatokra, míg az Egyesült Királyság 26 TWh-ányit, Spanyolország viszont "mindössze" 22,3 TWh-nyit.

Amikor a Renewable Energy World idén januárban pontokba szedte, hogy mit is csinált az Orsted eddigi a fenntarthatóság érdekében. Ezek a következők:

83 százalékkal csökkentették a szén-dioxid-kibocsátásukat 2006 óta, ami egy szén és olaj alapú működésre beállított vállalattól elképesztő változás (Csak viszonyításul: Magyarország, ahol ma már csak egyetlen szénerőmű működik, 2030-ra 40 százalékos csökkenés elérését célozza meg úgy, hogy jelenleg ez az arány 32 százalék - az 1990-es bázison számolva)
Jelenleg 13 millió ember számára biztosítanak energiát a szélerőműveikből, de ezt a számot 2030-ig 50 millió fölé fogják emelni.
A megújuló energiára vonatkozó eredeti célkitűzéseiket 30 év helyett 10 évbe sűrítik bele: 2023-ra teljesen felhagynak a széntüzeléssel, a kombinált hő- és áramtermelő erőműveik közül pedig csak az maradhat a portfólióban, amelyik tanúsítottan megújuló energiaforrásból, biomasszával dolgozik.
2025-re kizárólag tisztán elektromos járműveket használnak majd a vállalati autóflottában.
2018-hoz képest, kevesebb, mint 15 év alatt (2032-re) a felére csökkentik az ellátási láncban és az energiakereskedelemben a károsanyag kibocsátási szintjeiket.
Nem meglepő ezek után, hogy a vezérigazgató érdemeit Dániában évek óta elismerik (2019-ben a dán CEO brand toplistán Poulsen már a második volt), és voltaképpen az is érthető, hogy a kanadai Corporate Knights 2020 rangsorában (mely több mint 7300 globális vállalat fenntarthatósági erőfeszítéseit vizsgálta) miért lett az Orsted idén az első. Noha a vállalat a Top100-ba először csak 2018-ban fért be, az elvégzett grandiózus munkát visszaigazolja, hogy két éve a cég a 70. helyre volt jó, de tavaly már a 4. helyre rangsorolták. Idén - 49 európai, 29 észak-amerikai és 18 ázsiai vállalat között - az elsőre.

Elég talán egyetlen mutatószámmal érzékeltetni, milyen tempóban robog előre az Orsted: úgy volt képes tavaly, egyetlen év alatt 10,4 százalékkal növelni a megújuló energiaforrásokból származó bevételek részesedését, hogy ez a növekedési szint évek óta általánosnak mondható; s 2019-ben összességében már a 70 százalékos szint közelébe értek. A Financial Times e kapcsán azt emelte ki, hogy az Orsted részvényállománya az elmúlt egy év alatt több mint 70 százalékkal nőtt, és maga volt a világjárvány alatti szkepszis (mely szerint a zöldenergiás cégek értéke csökkenni fog, az energiafordulatok pedig világszerte megtorpannak) cáfolata, mivel hozzávetőlegesen 48 milliárd dolláros piaci kapitalizációs szintig jutott el.

A világ egyik legzöldebb cégének vezetőjeként semmi nem utalt arra, hogy Poulsen beleunt volna a szerepébe. Január végén beszédet mondott Berlinben, a Handelsblatt energia-csúcstalálkozóján, ahol nemcsak azt ecsetelte, hogy a következő tíz évben 27 milliárd eurót fektetnek be annak érdekében, hogy 2030-ra elérjék a 30 gigawattos szélenergiás limitet, hanem azt is, hogy Németországnak miért kellene merészebbnek lennie annál, minthogy csupán 2038-ig vállalja a szakítást a szénerőművekkel.

Februárban - ismét a Financial Timesnak - azt jelentette be, hogy az Orstedből a világ első zöldenergiás "supermajor"-jét akarják létrehozni. (E megnevezést eddig jellemzően a világ öt-hat legnagyobb állami tulajdonú, nemzetközi olaj- és gázipari társaságára használták.) A cél érdekében a vállalatcsoport - amely jelenleg a világ tengeri szélerőműveinek mintegy harmadát telepítette - a következő öt évben megduplázza a jelenlegi, 10 GW-os szélkapacitását. Ezen az úton a cég már el is indult: a közelmúltban új piacokon (Tajvanon, az Egyesült Államokban) kötött jelentős volumenű szerződéseket, melyek Poulsen szerint azt is bizonyítják, hogy egyre több országban kezd bizalmat szerezni a szélenergia - akár a földgázzal való versenytársak ellenére is. Észak-Amerikában a dánok például nem csak az offshore, de a szárazföldi szélerőműparkok invázióját is tervezik már, sőt: szeretnének belépni az Egyesült Államokban a napenergia park üzletbe is.

"Felgyorsult átalakuláson mentünk keresztül, és bár első hajóként van némi előnyünk, de a bolygónk jövője és a következő generációk érdekében szükségünk van arra, hogy minden tőkét a zöld energia érdekében mozgósíthatunk. Ez a zöldre váltás már nem jár gazdasági büntetéssel. Valójában éppen ellenkezőleg történik" - idézte Poulsent az Intelligentliving. De ez a gondolatmenet köszön vissza abban a társzerzőként jegyzett cikkben is, amit a kormányok számára a koronavírus-járvány utáni gazdaságélénkítés érdekében írt - és ami magyarul is megjelent (de: totálisan visszhangtalan maradt).

Ez utóbbi írásban amellett érvel, hogy a pandémia miatt előállt gazdasági helyzetben a kormányoknak egyáltalán nem kell visszafogniuk a klímavédelmi törekvéseiket, mivel az alacsony szénfelhasználású, fenntartható gazdaságra való átállás egyszerre segítheti a kilábalást és teheti ellenállóbbá a gazdaságokat. Ahogyan az elmondása szerint Dániában már látható-tapasztalható. Ez alapján az alábbi, szerinte globális szinten is alkalmazható ajánlásokat tette:

Ambíciózus nemzeti emissziócsökkentési célokat kell meghatározniuk a kormányoknak minden egyes gazdasági szektor számára. Ezzel transzparenciát és hosszú távú bizonyosságot nyújthatnak a cégeknek és a befektetőknek.
Minden országnak meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek a megújuló energiatermelés, a zöldvillanyosítás és az energiahatékonyság jelentős növeléséhez szükségesek.
A kormányoknak át kell alakítaniuk a szabályozási keretrendszereiket az innovatív technológiákba való befektetések maximálizálása érdekében; az állami és a magánszektor együttműködésén alapuló kutatás-fejlesztési és megvalósítási projektek révén.
A közbeszerzéseket és a költségvetési intézkedéseket meg kell reformálni úgy, hogy erősítsék azokat az ösztönzőket, amelyek az alacsony szénfelhasználású tevékenységeket és beruházásokat segítik elő.
Az üzleti életnek szerte a világban felelősséget kell vállalnia a saját közvetlen emisszióján túlmenően is, hogy hasonló emissziócsökkentéseket mozdítsanak elő a globális értékláncaikban. Biztosítani kell, hogy a koronavírus-járvány után ne az a "business as usual" folytatódjon, amely a leginkább felelős a klímaválság bekövetkeztéért.
Majd az idő megmondja, jól döntött-e

Mindezekből az aktivitásokból egyáltalán nem következik az, hogy Poulsen készült volna a lemondásra. A vállalat június 15-én megjelent sajtóközleményében sincs magyarázat a döntésre, inkább csak a meglepő helyzet céget illető következményeit adták közre. E szerint Henrik Poulsen lemondása meglepetést keltett, de a vállalatnak van ideje az utódlás kérdésének tisztázására, mivel Poulsen most a társaság igazgatóságához csatlakozik, és 2021. január 31-ig segít a belső és külső utódjelöltek értékelését és a megfelelő jelölt kiválasztását.

A bejelentés nem változtatja meg az Orsted 2020-as pénzügyi irányválasztását, de a már bejelentett várható beruházásokat sem - tették hozzá. "Sajnáljuk az Orsted vezérigazgatójának lemondásáról szóló döntését, de természetesen tiszteletben tartjuk azt a kívánságát, hogy több időt fordíthasson más tevékenységekre" - közölte Thomas Thune Andersen, az Igazgatóság elnöke. Azt, hogy mi ez a más tevékenység, egyelőre nem tudni. A leköszönt vezér több fórumon is azzal tért ki az ezt firtató kérdések elől, hogy nincsenek konkrét tervei a jövőjét illetően, és majd az idő megoldja számára, hogy mikor, hol és milyen típusú szerepet kell majd az elkövetkezőkben betöltenie.

Fotó: -a-
Lap tetejére