RSS Feed

Az ismeretlen Trianon

Dalia László - 2020. 06. 18. 8:00:08 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Az ismeretlen Trianon

Az MTA jól gondolta öt éve, hogy a közelgő Trianon évforduló megér egy kutató csoportot. Ablonczy Balázs vezetésével igazán szép munkát végeztek, s többek között ez a könyv, Az ismeretlen Trianon is e munkának a gyümölcse. A történész, aki Londonban, Berlinben és Párizsban is kutatott és tanított, nem a diplomaták munkáját vette újra górcső alá, hanem hogy mi történt 1918 és 1921 között e tájékon.

A történész röviden tisztázta, hogy sem Károlyi Mihály, sem a magyar kommün nem tehet a trianoni szerződésről, s egyébként is 1919 március 21-én már nagyjából kijelölték a magyar határokat. És azt a verziót is kielemzi, amit ugyancsak gyakran hallunk tájékozatlan emberektől, hogy mi történik, ha a magyar delegáció nem írja alá a megállapodást. Nos, Apponyi Albert is hajlott rá, de belátta, hogy akkor összeomlik a magyar kereskedelmi és pénzügyi élet, s olyan nyomor következik, amely után akár rosszabb szerződést is aláírt volna egy jövendő kormány. Talán akkor lett volna némi esély egy kicsit jobb szerződésre, ha előbb megszervezik a fegyveres ellenállást és a magyar békedelegáció előbb kijut Párizsba. Ám az akkori körülmények ezt  a verziót támogatták. 

Ablonczy Balázs 24 oldalon töményen vázolta, hogyan született a Trianoni szerződés, s közben minden tévhitet, hamis illúziót is eloszlatott. Talán valahogy így kéne egyszer a magyar történelem többi nagy történését, fordulópontját is leírni és rendszeresen felmutatni. amikor újra és újra előkerülnek a dilettáns, félművelt magyarázatok, ostoba összeesküvés elméletek. Egyelőre erre persze nem sok esély van, amíg vezető politikusok többek között azt mantrázzák, hogy a baloldal mindig ráront a nemzetére...

Ha az átlagosnál olvasottabbak, műveltebbek vagyunk, és még jártunk is Gyulafehérváron, akkor sem biztos, hogy eleget tudunk arról, miként szakadt le 26 egykori vérmegye Magyarországról, s mi történt  a Román Nemzeti Tanács gyulafehérvári nagygyűlésén és másutt a vidéken, ahol megfenyegették vagy már el is zavarták, a magyar elöljárókat. A sztereotípiák bűvöletében elképzelhetetlen, hogy a román küldötteknek többek között Erdély római katolikus püspöke szállást adott, ahogy a katolikus főgimnázium is.És meg is érkezett a román értelmiség színe-java, többek között 150 román ügyvéd, 60 tanár, 15 orvos és 270 egyházi személy, akik megszavazták Erdély csatlakozását a román királysághoz. És a végleges szöveg nagyobb terjedelemben foglalkozott a földreformmal, mint a nemzetiségi jogokkal.

Fotó: Almássy Aurél
Lap tetejére