RSS Feed

Miért haltak meg sokan Magyarországon?

portfolio - 2020. 05. 25. 12:28:18 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Miért haltak meg sokan Magyarországon?

Egyetlen ország van a világon, ahol 10% feletti a halálozási ráta úgy, hogy ez nem társul a világátlaghoz képest sem alacsony egy főre jutó GDP-vel, sem túlterhelt egészségügyi rendszerrel. Ez az ország nem más, mint Magyarország, más nem tartozik ebbe a halmazba, mert nincs, ahol hasonlóak lennének az adatok. Úgy tűnik, a kevés tesztelés ütött vissza.

Hazánkról annyit lehet tudni, hogy a gyorsan meghozott korlátozó intézkedések és a lakosság fegyelmezettsége nagymértékben fékezte a koronavírus-járvány terjedését (mint sok más országban), amely így nem okozott tömeges megbetegedéseket. Azonban azt is lehetett sejteni, hogy a kontaktkutatások és tesztelések során kifejezetten sok koronavírusos beteg nem kerül be a járványügyi/egészségügyi rendszer látókörébe. Ennek egyik oka, hogy hosszú ideig igen kevésnek tűnt a tesztek száma a népesség arányában, ami még most is az alacsonyabbak közé tartozik régiós összevetésben.

Biztosan ismer mindenki több olyan történetet, amelynek során a háziorvos 14 napos otthonmaradásra szólított fel tüneteket mutató betegeket, akik később pozitív koronavírus-tesztet produkáltak magánúton, majd bekerültek a járványügy látókörébe, hivatalosan is a diagnosztizált esetek közé kerültek, majd megkezdődött a kontaktkutatásuk, több mint két héttel a betegségük után.

Nyilván ilyen esetekből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de korábban is erős volt a gyanú, hogy a koronavírusos esetek közül sokat szinte egyáltalán nem, vagy csak a betegség igen késői szakaszában diagnosztizálnak hazánkban. Az országos reprezentatív felmérés adatai azonban megerősítik, hogy kifejezetten sok beteget nem sikerült detektálni, a felmérés szerint ugyanis Magyarországon 30-80 ezer koronavírusos beteg lehetett, ami legalább tízszeres különbség a diagnosztizáltakhoz képest.

A JHU adatai alapján úgy tűnik, hogy az országok döntő többségében a koronavírusos betegek közül arányaiban sokkal többet talál meg a járványügy, mint nálunk. Ha Magyarországon nem 3700 beteget diagnosztizáltak volna, hanem kétszer ennyit, akkor a nyers halálozási ráta nem 13% lenne, hanem csak 6,5%-os, ami már teljesen beleillene a világátlagba. A valós halálozási rátánk azonban megnyugtató módon (ahogy az országos mérésből következtetni lehet) valahol 1% körül lehet, összhangban a nemzetközi tapasztalatokkal.

A magyar helyzet azonban már csak azért is különösen érdekes, mert ilyen kevés diagnosztizált esetszám mellett ilyen magas halálozási számmal bizonyára nem egyszerű a szakértőknek sem a valósághoz közelebbi képet kapniuk napról napra a hazai járvány alakulásával kapcsolatban, miközben a szigorítási/lazítás kérdésekről folyamatosan döntéseket kell hozni.

Fotó: -a-
Lap tetejére