RSS Feed

Látványosan elszálltak az árak

napi.hu - 2020. 05. 25. 9:06:50 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Látványosan elszálltak az árak

Mondhat bármit a hivatalos statisztika, a magyarok többsége (57 százaléka) úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból. Ráadásul a válaszadók további harmada bőven infláció feletti, 5-10 százalékos drágulásról számolt be.

Szakértők vélemények ide vagy oda, a magyarok többsége (57 százaléka) úgy érzi, a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági válságban két számjegyű mértékben, azaz több mint tíz százalékkal nőttek az árak a mindennapokban az egy évvel ezelőttihez képest - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

A válaszadók harmada (egészen pontosan 32 százaléka) látja úgy, hogy 5-10 százalék közötti az éves drágulás, míg további 8 százalék érzékelt kis mértékű, 1-5 százalék közötti növekedést.

A friss felmérésben csupán a magyarok 3 százaléka (azaz csupán minden harmincharmadik) mondta azt, hogy szerinte nem nőttek árak a mindennapokban.

A most publikált kutatásból az is kiderül, hogy Magyarországon a nők 64 százaléka, míg a férfiak 49 százaléka számolt be arról, hogy az utóbbi egy esztendőben a mindennapokban két számjegyű mértékben nőttek az árak. A közepes mértékű - de a hivatalos fogyasztói inflációt így is jócskán meghaladó -, azaz 5-10 drágulásról a férfiak 41 százaléka, a nők 25 százaléka számolt be.

A két nem képviselői közül ugyanannyian (8 százalék) mondták azt, hogy kis (1-5 százalék közötti) drágulást érzékeltek, míg a változatlan érzékelt árindexről beszámolók aránya a férfiaknál 2 százalék, a nők körében pedig 3 százalék volt.

Lapunk mostani megkérdezésének apropóját az adta, hogy az utóbbi hetekben újra fellángolt a vita arról, hogy idén mennyit drágult az élet Magyarországon. A KSH május 8-án publikálta az április inflációs számokat. Az akkori bejelentés szerint áprilisban gyakorlatilag összeomlott az infláció, mivel a márciusi 3,9 százalék után áprilisban 2,4 százalékra esett az év/év infláció. A drasztikus lassulás mögött elsősorban az üzemanyagárak alakulása állt, ezek áresése ugyanis önmagában 1,5 százalékponttal mérsékelte az általános árszínvonalat. Eközben azonban áprilisban a maginfláció 4,3 százalék, az MNB által számolt indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,8 százalék lett. Márciushoz képest tehát az infláció 1,5 százalékponttal csökkent, míg a maginfláció nem változott.

Eközben azonban a boltok további rohamozása áremelkedést hozott az élelmiszereknél: a tartósított élelmiszerek és szárazáruk jelentősen drágultak, de az akkoriban rekordgyenge forint felfelé húzta az importált zöldségek és gyümölcsök árát is. Ugyanezen érvényesülhetett a zömmel importból származó tartós fogyasztási cikkeknél. Elemzők szerint a szolgáltatások árváltozásának mérését nehezítette, hogy a vállalkozások zárva tartottak, így az inflációs mutatót érdemes óvatosan kezelni. A KSH is elismerte, hogy a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért alternatív árösszeírási módszereket (internetes gyűjtés, telefonos, e-mailes felkeresés) alkalmaznak. Az adatgyűjtést az is nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány alatt bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.

Ráadásul az infláció számításához használt termékkosár mostanában meglehetősen eltér a lakosság tényleges fogyasztásától. Egy adott évben a KSH az általa alkalmazott fogyasztói kosarat a két évvel korábbi fogyasztási szerkezet alapján rakja össze, összhangban az Eurostat-előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy a súlyok 2020-ban a 2018-as fogyasztási szerkezetnek megfelelőek. A súlyokat - amelyek az év minden hónapjában azonosak - részben a GDP fogyasztási oldalának adataiból, részben a háztartás-statisztikai költségvetési felvételekből, azaz a megkérdezett családok naplóiból számítják ki. Csakhogy az otthoni karatén hónapjai alatt - amikor az óvodákat és iskolákat bezárták, éttermek és a mozik zárva, a munkavállalók jelentős részét home office-ban dolgozik, az átlagember pedig a két évvel korábbinál jóval kevesebbet autózik - akkor biztosan máshogy alakul a mindennapokban érzékelt és a hivatalos infláció.

Az MNB az áprilisi inflációs adatokhoz kiadott gyorselemzésében úgy fogalmazott, hogy a lakosság inflációs várakozásai nagy volatilitás mellett az elmúlt időszakban emelkedtek. Az erre vonatkozó grafikon szerint az inflációs várakozásra vonatkozó toleranciasáv felső széle az előző hónapok 5-6 százalék körüli értékével szemben most hirtelen 9 százalék környékére ugrott, míg az alsó sáv egyre jobb közelíti a 2 százalékot. Ez az emelkedést erősíti meg a Napi.hu megbízásából készült mostani közvélemény-kutatás is.

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint különösen az idősek érzékeltek a két számjegyű drágulást: amíg ugyanis a 60 felettiek körében ez az arány 65 százalék, addig a középkorúaknál (40-59 évesek) 60 százalék, míg a fiataloknál (18-39 évesek) 45 százalék. A nyugdíjas fogyasztói kosár átlagosan 4,1 százalékkal drágult idén, ha pedig az áprilisi élelmiszerárakat nézzük, a növekedés 8,7 százalékos a KSH szerint. Nem csoda, hogy a teljes magyar lakosság 71 százaléka véli úgy, hogy a gyorsan növekvő megélhetési költségek miatt adjon az állam idén valamilyen pluszpénzt az időseknek - idén ugyanis nem lesz nyugdíjprémium, kétséges, hogy lesz-e nyugdíj-kiegészítés, a 13. havi nyugdíj első heti részlete pedig csak 2021. februárban érkezik.

A közepes mértékű (5-10 százalékos) áremelkedésről beszámolóknál az arány fordított, azaz a fiatalok körében gyakoribb (37 százalék), míg az időseknél 25 százalék. A kis (1-5 százalékos) érzékelt drágulásról beszámolóknál kiugró (14 százalék) a fiatalok súlya.

Fotó: -a-
Lap tetejére