RSS Feed

Hódított a midinett

Csontos Tibor - 2020. 06. 11. 8:00:29 Nagyobb szöveg Kisebb szöveg Cikk küldése e-mailben Nyomtatóbarát változat

Hódított a midinett

Úgy fest a dolog, hogy talán sehol a világon jó ideig nem koronáznak meg szépségkirálynőket. Ehelyett sajnos a vírus koronáz, de a szépségverseny-vírusok terjedéséről kockázat nélkül beszélhetünk. A popkultúrát mindig is megfertőzték a szépségviadalok, melyeknek már a magyarországi kultúrtörténete is lassan megismerszik. Köszönhetően többek között Köves Józsefnek, aki ezúttal romantikus regénybe foglalja az 1933-as Miss Magyarország, Gál Júlia élettörténetét.

Köves József jó ismerője a szépségversenyek magyar históriájának, hiszen néhány éve már jelentkezett az Elfelejtett szépségkirálynők című kötetével, melyben sorra vette az első hazai szépségversenyek történetét, s persze győzteseinek élet- és pályasztoriját. Köztük Simon Böskének az első magyar Miss Magyarországnak - a verseny lánykori nevén Miss Hungáriának - dicsőséges befutását, akit 1929-ben választottak meg az ország legszebbjének, s aki még abban az esztendőben Európa Szépe is lett. Szerepelt a kötetben Tasnády Fekete Mária, a világsztárrá és botrányhősnővé vált Gábor Zsazsa és Gál Júlia története is. Ez utóbbinak valóban romantikus lányregénybe illő története azóta sem hagyja nyugodni Köves József írói fantáziáját. Az például, hogy a magyarországi szépségversenyek történetének hatodik szépségkirálynője, Gál Júlia a nyolcadik kerületi kis otthonukban igazi kisemberként ábrándozott arról, hogy színésznő lesz. Márpedig akkoriban a szépségkirálynők azonmód a filmes karrier piros szőnyegére léphettek. 

 A négy polgári után kereskedelmi tanfolyamot végzett, és egy konfekcióüzletben midinettként, gyakornokként dolgozó, tizenhét éves Gál Júliát 1933. január 22-én, a Royal Szállóban koronázták meg, amivel elnyerte az indulás jogát a madridi Miss Europe versenyre is. A spanyol fővárosban azonnal felfedezték nádszál termetét, gyönyörű szemét, ki is kiáltották a legszebb szemű Missnek. Az európai Misseket bikaviadalra is elvitték. Az arénában az akkori leghíresebb torreádor, Ortega levágta a kimúlt bika fülét és éppen Gál Júlia páholyába dobta fel, ez volt a legnagyobb kitüntetés Spanyolországban, ami halandót érhetett. Bikafül ide vagy oda, Gál Júlia csupán második lett  a Rökk Marikára hasonlító Miss Oroszország mögött, igaz, egyetlen szavazatkülönbséggel. Ám ez sem szabta át az álmait: az akkori szépségkirálynőkhöz hasonlóan gazdag férjről, jachtról, autóról, pazar villáról, vagy csillogó filmszínésznői karrierről álmodott.

Egyik sem bizonyult tartósnak. Maharadzsa kérte meg a kezét, amerikai milliárdos ígért neki Hollywoodot, végül egy chilei vajkirálynak lett a felesége - két hónapig. Szerepelt revüben, s volt zsűritag gyermekszépség versenyeken. Az utólag íróvá avanzsált Gál Júlia utólag elismerte, hogy kevés előnyét érezte a koronájának, élete legnagyobb diadalának azt tartotta, hogy néhányan megfordultak utána az utcán, s kalapos cégek reklámra használták szerény személyét. Köves József 1938-ig tudta követni cikkek, dokumentumok, visszaemlékezések alapján Gál Júlia életét, melynek eseményeit 1938-ig tudta követni, akkor filmszakadás következett be. Nem adja fel a kutatómunkát, igyekszik nyomokat találni a dél-amerikai magyarság régi újságjaiban, kért már segítséget argentin-magyar társaságtól is.

Mindezzel együtt és mindennek ellenére Gál Júlia regénye egyszerre szolgálhat kultúrhistóriai, sajtótörténeti adalékokkal is, hiszen megismerhetjük belőle a harmincas évek elejének popkultúráját, a bulvársajtó működését. Is.

Fotó: -a-
Lap tetejére